Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Szacsvay Éva–Séra László: Az érintés a szakrális kommunikációban. A gyógyerő pszichológiája
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. A hit „piacosodásának” megjelenései sem újkoriak, az adományok rendszere a zsidó keresztény vallási szerveződésben 5000 éve működőképessé teszi az egyházakat, de ma a működésükben szerepet játszó teológiai elvek (általában) átalakulnak. Szőkefalva búcsújában a látomás csodajelensége: a vak Marián Rózsika Mária hangját hallja először, majd később fehér fényes szoborban való megjelenését észleli, látomásai vannak, Mária megszólítja, párbeszéd jön létre Mária és a médium között. A jelenés az első eseményt követően, mintegy háromévi megfigyelés után kerülhetett nagyobb nyilvánosságra. A csodajelenség szokatlan elemei a kommunikáció kezdeteinél a hang elsődlegessége, majd a látomásban megszólaló, beszélő szobor mint megjelenő, megszólaló Mária. Az eseménysor első szokatlan eleme, hogy a látó személy vak. „Megvakult az, s a félje elhatta. ...S az beszélget Máriával. O lássa Máriát. Úgyhogy van, ő vak, nem tudom immá, hoj lássae vaj beszél, Mária beszél hejzzá” - meséli a lészpedi asszony.28 Ez a csoda Marián Rózsika személyéhez kötődve kiegészül azzal, amikor beszámol a jelenésről és a Máriával történt beszélgetéséről. Elmondja, mit látott. Elmondja, mit hallott, milyen üzenetet kapott. Bonyolítja a folyamat rendjét az a tény is, hogy az érintőzés, mint a keleti egyház és a görög-katolikus egyház ma is elfogadott gyakorlata - a román jelenlévők révén, már a templomkert területére lépve is megkezdődött, a búcsújárás kezdeti alkalmaikkor is. A stációknál elmondott imákhoz csatoltan térdeltek, kezüket nyújtották és tették a keresztre, később a stációk képére, vagy kezükkel támaszkodtak a keresztekhez, annak oszlopához. A csodajelenségek második fázisában,29 csoportjában a napcsoda szerepel, a Nap, amelyben megjelenhet Mária, ezt az élményt bármelyik zarándok átélheti, akinek „elegendő hite” van. Ez a mozzanat, vagy csoda-rész a nemzetközi anyagban ismert elem, Medugoije, Fatima, Lourdes csodái.30 Pócs Éva a kegyhely keletkezés második fázisába helyezi a napcsodát, amely lehetővé teszi valamennyi résztvevő számára a csodában való részesedést. Azonos időpontban a világ bármely pontján részesülhetnek benne. Általában ugyancsak ennek a szakasznak fontos mozzanata a szentkép és/vagy szobor elkészítése és elhelyezése egy erre a célra kialakított templomi oltáron. Ha ez megtörtént, megkezdődik az érintőzés is,31 a nonverbális kommunikáció. 28 Peti 2008. 137. 29 Pócs 2008. 496-498. 30 Peti 2008. 136. 31 Pócs 2008.494-496. 585
