Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
V. Napjaink vallásossága modern interpretációban - Szacsvay Éva–Séra László: Az érintés a szakrális kommunikációban. A gyógyerő pszichológiája
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. forrástípus halmozódott fel, a búcsúból eltávozok leveleket küldenek meggyógyulásukról, jobbulásukról. Egyedül ez mutathatja, hogy a zarándoklatok megvalósulásában a negatív életeseményeknek milyen arányú lehet a szerepe.23 A búcsú működését, állandó felügyelete alatt tartja a helyi egyház, helyi és környékbeli plébánosok és felsőbb egyházi tisztségviselők vitatják meg.24 A Mária-jelenések 20. századi eseményei az egyházi kontroll szigorú jelenlétéről tanúskodnak. Nagyobb hullámai az európai társadalom nagy válságaival voltak kapcsolatban, a 19. század végi szekularizáció kora, majd a világháborúk körüli idők, és egy hosszú idejű ateista diktatúra „végjátéka” szerepet kaphatott a csodajelenségek felerősödésében Közép-Kelet-Európában. A 21. század eleje a „hitkeresés” egy aggodalomra okot adó fejlődési irány, a tömegkultúra és globalizáció levegőjével, korszellemével is összefügghet. Éppen ezek miatt a teológiai bizonyítás nagyobb szerepet kapott.25 Szőkefalva csodajelensége és búcsúja kérdésében és most már jelentős néprajzi irodalmával26 alkalmasnak látszik kérdések felvetésére és a szakrális kommunikáció működésének bemutatására.27 Éppen, mert a tömegkultúrában hordozott ún. új vallási jelenségek formáikkal és gyakorlataikkal a jól ismert régi formákban működnek, különösen a „gyógyító” erők, búcsújárásra emlékeztető méretű forgalmazásával. 23 Győrfy 2009. 24 Hogy mit tartalmaz egy főhatósági engedély, a Szőkefalvához legközelebbi csíksomlyói iratokat lehetne meghivatkozni. A legkorábbi kiváltságlevél 1444-ben keletkezett. Az ezt követő időben a ferences egyház történetének fordulói és a helyi történelem eseményei miatt keletkezett újabb és újabb kiváltságlevelek az első szöveghez igazodnak, amely kiváltságlevél a Csíksomlyón épülő Sarlós Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templomünnepre vonatkozik. Ez július 2-a - a megelőző déltől a második (aznapi) vesperásig. Azt teszi lehetővé, hogy a nagyobb számú zarándokló hívek adományaiból a templom építése és berendezése befejeződhessen. Az irat nem szól csodaeseményről. Lásd Mohay 2009. 59. 25 Az „új” látomásos búcsújáró helyek felsorolását, lásd Keszeg-Peti-Pócs 2009. 51-152.; 26 település, ebből csupán Lourdes nincs a Kárpát-medencében és közvetlen közelében. 26 Gyűjtéseket több alkalommal végeztek: Peti Lehel, Pócs Éva, Pisák Annamária, Bálint Sarolta, Győrfy Eszter, Szacsvay Éva, Magyar Zoltán, Bálint Sarolta. 27 Szacsvay 2000. 213-217. Az áttekintés azt kísérelte meg nyomon követni, hogy a kapcsolat- felvétel a hang vagy a kép „eszközével” történik, illetve kezdődik, ez a kognitív folyamatok szempontjából érdekes, más gondolkodási struktúrák vannak a hang és más a kép mögött, továbbá felvetődik a kérdés, hogy a protestáns „látóknál” a képi kapcsolatfelvételt nem váltotta-e fel a hang, illetve a nyelv? Ezt a szövegek vizsgálatával nem sikerült kimutatni. Grynaeus Tamás a pszichobiológiai alapokra utalva nem lát felekezeti különbséget a látomások keletkezésénél. Marián Rózsika esetében először hallja Máriát, és csak később látja fehér szoborként. Megfontolandó a kérdés: lehet-e a hallucináció vagy más biopszichikai jel a skizofrénia tünete, nem csak a transz velejárója? Lásd a kérdés pszichológiáját Séra 1998. 229-237., de valószínűleg nincs kulturális (felekezeti) meghatározottsága. 584
