Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Petres Csizmadia Gabriella: Az önéletírás mint gyónás

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

szófukarsága és intézményes keretei nyelvi korlátokat szabnak a vallomástevőnek, míg a bevallás/vallomás elbeszélői diskurzusa az önértelmezés irányába nyit utat. Ennek értelmében a gyónást pusztán a bűnök - tettek és intenciók feltárásától független - megvallásának tevékenységeként interpretálja.14 Foucault ezzel szemben a gyónást mint lelkipásztori hatalmat értelmezi, rámutatva a beszédhelyzet dialogikus jellegére, amely során a vallomástevőnek szüksége van egy társ - vagyis a feloldozó - jelenlétére.15 A gyónás dialogikus jellegét emeli ki Séllei Nóra is, amikor a gyóntatóban a külső tekintély, vagyis az olvasó megtestesülését, a penitensben pedig a vallomástevő narrátort látja.16 A gyónáshoz hasonlóan a vallomás, tanúvallomás is kötött kommunikatív helyzetben artikulálódik, hiszen - a gyónás eredeti rítusához hasonlóan - az egész közösség előtt zajló, az „én igazságának” feltárására fókuszáló beszédet foglalja magába.17 A vallomástevés bevallásos modalitásán túl azonban a gyónás azokat a rejtett én-igazságokat is fel akarja tárni, amelyek a gyónó előtt is rejtve vannak. „Az igazság ugyanis nem egyedül a szubjektumban rejlik, aki lénye legmélyéről mintegy készen hozza fel a napfényre. Ez az igazság két részből tevődik össze: jelen van ugyan a vallomástevőben, de csak töredékesen, ön- tudatlanul, és csak abban nyeri el végleges formáját, aki meghallgatja. Mert végső soron ő mondja ki e homályos igazság igazságát: ezért kell megkettőzni a vallomás revelációját az elmondottak megfejtésével. Aki hallgatja a vallomástevőt, az nemcsak feloldozhat, elítélhet vagy felmenthet; ő az igazság ura.”18 A gyónás mindemellett a feloldozás jellegéből adódóan magában foglalja a gyógyulás lehetőségét is.

A múltbeli események feltárását, bevallását az önéletíró/gyónó egy másik személy jelenlétében teszi, vagyis a gyónás mindig kommunikáción keresztül valósul meg. Ez a kommunikációs helyzet alapvetően meghatározza a gyónás/ önéletírás modalitását, mivel a másik személy nem csupán hitelesíti, de meg is ítéli (elfogadja vagy elutasítja) a penitens vallomástételét. A jóváhagyó aktus a vallomástevő feloldozását is magában hordozza. Azonban míg a gyónó a pap jelenlétében vallja meg bűneit, az önéletíró esetében ez a másik személy a mindenkori befogadó, aki kísérő tekintetével — olvasói hatalmából kifolyólag — megerősíti/hitelesnek véli vagy visszautasítja az olvasottakat. Az igazmondás

14 Kovács 2005. 26-27.

15 Foucault 1999. 64-73.

16 Séllei 2001. 201-207.

17 Z. Varga Zoltán 2002. 256.

18 Foucault 1999. 68-69.

568