Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Petres Csizmadia Gabriella: Az önéletírás mint gyónás
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. és a fikció közti vékony határvonalat tulajdonképpen a hallgató/olvasó húzza meg, a hallgatói/olvasói hozzáállás dönti el hitelességét.19 A gyónásszituáció és az önéletírás diskurzus-helyzete, ezáltal a hallgató/olvasó fél szituációja tehát annyiban tér el egymástól, hogy a gyónás folyamán fizikai valóságában találkozik a penitens és a gyóntató, míg az önéletírás során a vallomástevő a virtuális olvasó, a közösség testetlen tekintete előtt tálja fel a lelkét. A profán önéletírásban az olvasó egyedi döntésén múlik a vallomástevő feloldozása, míg a gyónás rítusában a pap az isteni hatalom képviseletében, az Egyház feloldozó hatalma által, a közösség nevében fogadja el, illetve utasítja el a bűnbánatot. A vallomástevő kockázatvállalása azonban mindkét esetben megegyezik: ameny- nyiben gyónását visszautasítják, a penitens egzisztenciális kockázatot vállal, hiszen a feloldozás megtagadása a kiközösítés veszélyével - az Egyházon belül exkommunikációval, a hétköznapi életben a közösségi megbecsülés, vagyis a csoportba-tartozás elveszítésével - jár együtt. Michel Leiris, a francia szürrealista író ennek értelmében hasonlítja az önéletírást a bikaviadalhoz, hiszen a torreádorhoz hasonlóan az önéletíró „közvetlen veszélyt vállal akár önvallomásával, akár valamilyen felforgató tartalmú írásával. Ilyenkor az emberi sors szemtől szembe kerül a bika szarvával, amely esetleg »fel is öklelheti«”.20 Ez a kockázatvállalás tudatos tevékenység: mind a gyónó, mind az önéletíró önként vállalja, sőt kéri a másik általi megítélést, mivel csupán a bevallás, felvállalás aktusa segít élete bizonyos szakaszának lezárásban. Ebből kifolyólag mindkét instancia a feloldozás hatalmával rendelkezik: gyónáskor a pap, az önéletírásban pedig az olvasó kerül hatalmi pozícióba, ami egybecseng Foucault hatalmidiskurzus-elméletével. Foucault társadalmi-szociális beágyazottságú gyónásértelmezésében a gyónásban rejlő beszédszituáció során a penitens és a gyóntató között alá-fölérendeltségi viszony jön létre. A passzívan jelen lévő gyóntató hallgatásával ítélkezik a gyónó felett, így a beszélő szubjektum ki van szolgáltatva a másik feloldozó hatalmának.21 A befogadó ezen eljárása párhuzamba hozható Lejeune önéletírói paktum teóriájával is, ahol a befogadó „hagyja jóvá”, olvassa önéletírásként a szöveget.22 Az ön-írás folyamán fizikailag távol levő olvasó felhígítja az én-író erkölcsi megítéléstől való aggodalmát, feloldja a kimondás/kijelentés etikájának gátjait, vagyis éppen távollétével „bíija szóra” a vallomástevőt. 19 Bednárová 2011. 20. 20 Leiris 1995. 18. 21 Foucault 1999. 68-69. 22 Lejeune 2003. 37-38. 569
