Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

IV. Vallásos költészet, népköltészet, hitbuzgalmi irodalom - Petres Csizmadia Gabriella: Az önéletírás mint gyónás

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

leválik a penitensről a bűne, az önéletíróról pedig az elhallgatott, be nem vallott életeseménye. A fülbegyónásnak és az önéletírásnak éppen ez a lényege: nem elég lélekben megbánni a bűnöket vagy szembenézni a múlt eseményeivel, hanem verbalizálni, narratívummá kell alakítani azokat. Apenitens/önéletíró csak a verbalizálás vállalásával tudja megkezdeni, elősegíteni saját gyógyulási folyamatát. Az önéletírás mint gyónás tehát terapeutikus jelleggel bír, hiszen a kimondás/ leírás aktusa leválasztja a szubjektumról a nyomasztó eseményeket és tetteket, felszabadítja az emlékezetet a lelkiismeret-fúrdalás terhe alól, illetve elősegíti a múlt feldolgozását. A pszichológiai kutatások szerint a nyomasztó élményektől való megszabadulás a fizikai állapotjavulását is eredményezi, hiszen „ha beval- lunk egy bűnt, testünk és lelkünk megnyugszik”.11

A gyónás ebből kifolyólag feltételez egyfajta „lelkiismereti tudást”, vagyis a saját történet, a saját szubjektum uralását, átlátását, kiismerését. Ezt az „átlátást” csak rendszeres önvizsgálat és önfegyelem útján érhetjük el, ami időről időre történő önértékelést, a saját történet és tettek felülvizsgálását feltételezi. Az önéletíró gyakran éppen azért kezd bele szövege írásába, hogy a narratíva segítségével könnyebben átlássa saját személyiségét, és megszerezhesse a gyónáshoz szükséges rálátást saját történetére és személyiségére - az önéletírás ebben az értelemben az önfeltárás útjává, az önmegismerés feladatává válik. Az élettörténetben történő ok-okozati összefüggések feltételezése, a személyiség sokarcúságának megtapasztalása felszabadító hatással bír a szubjektumra. Séllei Nóra szerint az önéletíró Mary McCarthy is „éppen e szöveg írása által tud meg »magáról« dolgokat, s e folyamat centrumában az önfelfedezés és igazság keresése áll”.11 12 Maga az írás folyamata tehát egyfajta önismerethez vezet, amely a jelenből megszólaló énnek csak a szöveg lezárásakor kerülhet a birtokába. A lelkiismeret-vizsgálat, az énnel való szembenézés egyben az én felfedezését is jelenti.

2. A vallomás és a gyónás beszédszituáció-jellege

Az önéletírás gyónásként való értelmezése azt feltételezi, hogy az önélet- írói szövegek beszédmódja a vallomásos modalitáson túl a gyónás rituáléjának többletével telítődik. Kovács Árpád a perszonális prózanyelv megszületését a két modalitás találkozásában látja, vagyis a gyónás szakrális jellegéből és a tanúvallomás retorikai modelljéből vezeti le.13 Kovács értelmezésében a gyónás

11 Pennebaker 2005. 22.

12 Séllei 2001. 216-217.

13 Kovács 2005. 23.

567