Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Horváth Sándor: A lourdes-i Mária tisztelete a Szombathelyi Egyházmegyében
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. HORVÁTH SÁNDOR A lourdes-i Mária tisztelete a Szombathelyi Egyházmegyében 1. A lourdes-i jelenések A lourdes-i jelenések 1858. február 11-től ugyanazon év július 16-ig történtek. A Szűzanya 18 alkalommal jelent meg a Massabielle-sziklafal barlangmélyedésében Soubirous (Szent) Bernadettnek. A március 25-i jelenéskor jelentette ki a megjelenő szép hölgy: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”, tehát Szűz Mária megerősítette azt, amit IX. Pius pápa 1854. december 8-án fogalmazott meg a szeplőtelen fogantatásról szóló dogmában. 1862-ben a jelenések természetfeletti jellegét elismeri a helyi - tarbes-i (ma: tarbes-lourdes-i) - püspök. 1864-ben: szobrot állítanak a „fehér hölgy”-nek a jelenések helyén. Ezzel meghatározódik a lourdes-i Szüzanya, a lourdes-i Mária képi, ikonográfiái programja. De a lourdes-i Mária képi ábrázolásának világméretű, gyors terjedését a XIII. Leó pápa (1878-1903) által a Vatikán kertjében építtetett első lourdes-i barlang indította el.1 1871-től Lourdes-ban a neogót stílusban épített templomban miséznek. (A templom 1876-tól basilica minor rangú.) A zarándokhely bazilikájának stílusa hatással volt a lourdes-i oltárok építésére, amelyeket emiatt - no és a korszellem miatt is - neogót stílusban állíttattak. 1889-ben Lourdes-ban rózsafuzér-templom épül 15 kápolnával: hiszen a lourdes-i búcsújáró hely kezdettől fogva a vallási életnek, s benne a kegyes jámborságnak ezt az elemét erősítette, terjesztette: a rózsaííizér imádság terjedését szolgálta. A teológia oldaláról szemlélve, a lourdes-i kegyhely jelentősége pedig egyértelműen a szeplőtelen fogantatás tudatosításának tulajdonítható. A lourdes-i Mária tiszteletét 1892-ben ismét a hívő tömegek figyelmének középpontjába állította XIII. Leó pápa, amikor elismerte a jelenések természet- feletti jellegét. XIII. Leó példája általánosan nyomot hagyott korának lourdes-i Mária tiszteletén: amint a későbbiekben látni fogjuk, pappá szentelésének 50. 1 Diósi 2003. 32