Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Horváth Sándor: A lourdes-i Mária tisztelete a Szombathelyi Egyházmegyében
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. jubileumára a Szombathelyi Egyházmegyében - s benne Vas megye területén is állítottak fel újabb lourdes-i Mária-szobrokat. A lourdes-i Szűzanya tiszteletének, ismertségének tömeges teijesztőivé azonban a rózsafuzér társulatok lettek. Ezek lelkes szervezői pedig a rózsafuzér ájtatosságot szorgalmazó rend tagjai, a domonkosok voltak. A domonkosok, illetve a rózsafuzér társulatok szerepéről a lourdes-i Szüzanya tiszteletének a terjesztésében már egy fejezet erejéig szóltam korábbi írásomban.2 Most ennek részletesebb kifejtésére teszek kísérletet. 2. A kultusz a Szombathelyi Egyházmegyében Már a lourdes-i jelenések természetfeletti jellegének pápai elismerése, 1892 előtt is terjedt településeinken - ezen belül jelentős mértékben a falvainkban- a Mária-tiszteletnek ez a formája. 1880-ban Horvátlövőn szobrot, 1886-ban Rábakovácsiban oltárt, 1887-ben Dukán kápolnát, 1888-ban Kertesen kápolnát, Kőszegszerdahelyen pedig oltárt állítottak a közösségi és magánájtatosság számára e falvak híveinek.3 - E dátumok közül csupán a horvátlövői korábbi, mint a „piros könyv”, azaz A legszentebb Rózsafuzér Királynéja című havilap megjelenésének a kezdete. E kegyességi periodikának már az első számában páter Angelicus, azaz Zafféry Károly kiemelt helyet biztosított a lourdes-i Mária tiszteletének, és e kultusz a későbbiekben sem veszítette el szinte központi szerepét. A Mária lourdes-i csodáiból válogató írás a folyóirat 1885. évi májusi első számában így fejeződik be: „Gyakran fogjuk magasztalni a bold. Szüzet az ő csodáiban. A lourdesi évkönyvek egész halmaza fekszik előttünk majdnem a csodálatos megjelenés idejétől egészen a mai napig! Kiszedjük ezekből a legszebbeket, a legépületesebbeket, hogy t. olvasóközönségünk mindinkább tiszteletre, bizalomra geijed- jen az Isten anyja iránt.”4 A szerkesztő bevezetője mellé emelték ki e cikk illusztrációját, a Lourdes- ban készített Szűz Mária-szobor fényképét. Ezzel is jelezve, mennyire hangsúlyos szerepe lesz a lourdes-i Mária tiszteletének a lap hasábjain. A lap 1887. májusi hasábjain bozsoki levél számol be a helyi rózsafuzér társulat jeles működéséről. Többek között megtudjuk, hogy „Szép Lurdi Mária 2 Horváth 2007. 461-463. 3 Mária-enciklopédia adattára. Szombathelyi Püspöki Levéltár, Kovács Sándor püspök hagyatéka 14. doboz (M) 4 A legszentebb Rózsafüzér Királynéja (néha A szent Rózsafüzér Királynéja címmel), a továbbiakban: RK 1885.1. évf. 1. sz. 21. 33
