Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

kertész képében való megjelenéséből (Jn 20,15) merített ösztönzést. Az Olajfák hegyén magára hagyott Mestert engesztelő nagycsütörtöki virrasztás többfelé belenyúlik a késő éjszakába, sőt nagypéntek hajnalába is. Ekkor szokás szerint lementek a patakra mosakodni, mert az elfogott Jézust éppen ekkor lökték a katonák a Cedron patakjába. A települések folyóvize a kultikus történések eredeti színhelyével azonosul, a rítus pedig az isteni áldozat eredeti idejével. Ezért, a most történt Krisztusi érintéstől vált a patakvíz mágikus erejűvé, több helyen is szokásos elnevezéssel „aranyosvíz”-zé. A Krisztus érintésétől, vérétől csodás erejűvé vált folyóvízben, akármilyen hideg is volt, megfürödtek, mert így nem lettek szeplősek, ragyások, szemük nem fájdult meg, frissé, egészségessé és széppé váltak. A folyóvíznek mikrokozmikus azonosítással átminősült szakrális ereje ugyanúgy a szenvedő Jézussal való érintkezésből származott, mint az arma Christi-é. Hajnali 3 óra tájban a szegedi legények sorba kukorékolva keltették tol a fürdéshez az alvókat, idézvén egyúttal Péter árulását is.39 A kakas része az arma Christinek. Nagypénteken a hívő katolikus néphagyományban a passió emelkedik ki, továbbá a keresztnek és a további kínzóeszközöknek legendában, énekben, elmélkedő imádságban épületes szándékkal való számbavétele (47. kép). Igen jelentős a passiónak a misztériumdrámákban, felvonulásokban, Má- ria-siralmakban való fölidézése is. Mindezeket legtöbbször már nem a kánoni evangélium, hanem az apokrif hagyomány, legenda és látomás ihlette.40

Maga az egész szenvedéstörténet a virágvasárnapi és nagypénteki liturgiában hangzik el az evangéliumi passiószövegek anyanyelvi előadásában. Mindezek együttesen ihletik a misztérium-előadásokat és vezeklő körmeneteket, a stációjárást, a Kálvária és Szent Garádics (Scala sancta), Szent Sír kultuszát, továbbá a népi ájtatosságok változatos gazdagságát.41

A délnémet barokk jámborsági gyakorlatai között feltűnik a vállseb tisztelete is. Szent Bemát egyik látomásában kérdezte Jézustól, hogy melyik volt a legfájdalmasabb titkos szenvedése. Azt a feleletet kapta, hogy a válláé, mert azon hordozta a keresztet. Krisztus felszólította a szentet, hogy ezt a sebet különösen tisztelje: a vállsebre való hivatkozással minden kérést teljesíteni fog, a halálos bűnöket pedig megbocsátja.42 (48. kép.)

39 Bálint 1989. 219.

40 Bálint 1989. 221.

41 Bálint 1989. 224.

42 Bálint 1989. 234-235.

320