Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Krisztus Urunk lándzsája és szögei, a 3. Krisztus Urunk szent leple, a 4. Krisztus Urunk szentséges sebei, az 5. a Szűzanya hét fájdalma ünnepe volt.36 A töviskorona, illetve tövissel koronázás évi ünnepe is kialakult. Franciaországban először 1240-ben, a töviskorona-ereklye Párizsba hozatalának évfordulóján ülték meg ünnepét a liturgiában. Spanyolországban, Németországban, Skandináviában, Angliában és Magyarországon május 5-én, a Szent Kereszt megtalálása ünnep másnapján ülték.37 Az arma Christi megjelenítésének célját bajelhárító funkciója mellett a megváltó áldozat évenkénti rituális-azonosuló ünneplésében éri el. Szicíliában az Utolsó Vacsora nagycsütörtöki megjelenítésekor megjelenik a gyakorta hívek hozta bor és kenyér, utóbbi az arma Christi-t formázza (38-39. kép). Hazánkban. nagycsütörtök este, illetőleg éjszaka az idősebb asszonyok, sőt vallásos települési közösségek itt-ott még napjainkban is, Jézusnak az Olajfák hegyén való virrasztása emlékezetére kálváriára, vagy út menti keresztekhez vonulnak. Itt a fájdalmas olvasót végzik, és alkalomhoz illő énekeket énekelnek az Úr kínszenvedéséről, Mária anyai fájdalmáról. A stációjárás során Nyitranagykér (Nyitra m., Vel’ky Kyr, SK) magyar községben az édesanya vele jött gyermekét biztatja, hogy próbáljon egy keveset aludni, egyúttal emlékezteti a Mester mellett elszunnyadó tanítványokra (Lk 22, 45). Ez az archetipikus mentalitás nyilatkozott meg Herencsényben is 1990-ben, ahol egyik határbeli kereszttől a másikig a hepehupás úton üggyel-bajjal, szenvedések árán eljutva, a határbeli fakereszt fából faragott Krisztusa meg is elevenedett az asszonyok számára.38 Ajtatosság közben az egyik falubeli észrevette, hogy a kereszten függő Jézus, mintha élne, arca ragyogott és könnyezett. Az arcot papír zsebkendővel megtörölték, és nedves lett. Ez az azonosuló mentalitás Herencsényben máig megfigyelhető (40-45. kép). Némely nógrádi, főleg Karancs-vidéki szabadtéri feszületre nemcsak a kínszenvedés eszközeit, hanem helyszínét, a Getszemáni- kertet és a Cedron-patakot is ráfaragták. Több felé a megváltás okát, az ősbünre csábító kígyót, illetve Ádám és Éva alakját is kifaragták (46. kép). A stációjárás összekapcsolódhatott a szórványosan országszerte megfigyelt hagyománnyal, hogy a nagyhét utolsó napjain, továbbá húsvét éjszakáján a jám- borabb hívek magányos imádságukat kertben végzik. A könyörgés, a tavaszi vegetációra való ilyetén áldáskeresés nyilván az Úrnak az Olajfák hegyén, illetőleg a Getszemáni-kertben való imádságából, virrasztásából, továbbá Jézusnak 36 Diós 208. 149-150. 37 Kereszty-Ruzsiczky 2009. 302-304. 38 Limbacher 2009. 171. 319
