Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

és le fektében véle volt, valamit szólott, vagy mívelt mindenkor szeme előtt volt.” A témát az alvó Eros antikvitásból való reneszánsz ábrázolása ihlette. A Tridentinum utáni reformkatolicizmus újfajta spiritualitásával arra törekedett, hogy az antik mitológiai motívumokat evangéliumi és teológiai tartalommal minősítse át, s így az alvó Amor alakjában a betlehemi kisdedet lássa, összefüggésben Szent Bemát arma Christi-t és a Betlehemi Kisdedet együtt megjelenítő látomásos legendájával. A témára hatott a memento móri eszmevilága is: nascendi moritur, azaz aki született, annak halnia is kell. Szent Brigitta valamikor sokat olvasott látomása szerint Mária varr, mellette a Kisjézus olvasgat, hátul pedig két angyal hozza a kínszenvedés eszközeit. A téma gazdag változatokban való megjelenésére az Iparművészeti Múzeumból vett példa szerint a késő reneszánsz művészet diadalmenetben vonuló Triumphator Krisztusának 17. századi utódjaként a gyermek Jézus magasra emeli a nagypénteki kínszenvedés eszközeivel teleírt zászlót egy dobos és egy sípos angyal kíséretében.34

Spanyolországban különösen gyakori ábrázolás, hogy a gyermek Jézus keresztet tart kezében. Előfordul, hogy egy templomban több ilyen alkotás is található, és az is, hogy a keresztet tartó gyermek Jézus a töviskoronás, megkötözött kezű, fájdalmas Krisztus alakja előtt áll (32-36. kép). Magyarországi változatként Nagynyárád (Baranya m.) plébániaépületének utcai fülkéjében látható barokk képen a gyermek Jézus a názáreti műhelyben keresztet faragcsál. A jelenetet ponyvairodalmunk is megverseli. Egy szegedi biedermeier képen a Kisjézus - mintha máris a Kálváriára menne - vállán viszi a keresztet, kezében pedig egy kínzóeszközökkel megrakott kosarat. A mátraverebélyi (Nógrád m.) kegytemplom szószékének ormán a Kisjézus hatalmas kereszttel tűnik föl (37. kép). Kemence (v. Hont, Pest m.) templomi barokk képén a kígyó almával a szájában körülkússza a földgömböt, amelynek tetején azonban a Kisjézus ott áll, kezében a keresztfával. A celldömölki (Vas m.) apátsági templom kincstárában a Kisjézus parasztbarokk fa domborműve. Egyik kezében a szőlőt gyümölcsöző keresztfa, a másikban kehely. A témának apró szentképeken még sok változatával találkozunk.35

Az arma Christinek külön ünnepe (festum de armis Christi) a húsvét nyolcadára következő péntek volt, és az időpont jelzi, hogy a kínzóeszközöket a feltámadás ünnepét követően győzelmi jelvényekként ünnepelték. Imanapjai a nagyböjti péntekek voltak: az 1. péntek Krisztus Urunk töviskoronája, a 2.

34 Bálint 1998. 31.; Szilárdfy 2003a. 40-44.

35 Bálint 1998. 31.

318