Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Jézus kínzásának eszköze volt az ostor, a korbács, a vesszőköteg és az oszlop, amihez a hagyomány szerint odakötözték. Az oszlop létezéséről Szent Jeromos (347 körül - 419 v. 420) és Toursi Szent Gergely (538-594) egyaránt tudott, és tiszteletére a 8. századból már van adatunk. Giovanni Colonna bíboros az ötödik keresztes hadjárat vezéreként hozta magával Jeruzsálemből 1223-ban. Rómába került, és ma is megtalálható a Santa Prassede-bazilika Szent Zénó kápolnájában. A felső-bajorországi Wies városában az oszlophoz kötözött, megostorozott Krisztus európai kisugárzású kegyhelye található. A kegyszobor üveg- és tükörképre festett valamint plasztikus másolatai hazánkban is többfelé, így a váci Hétkápolna kegytemplomának üvegezett szentélyfal-mélye- désében, a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben (24. kép), a Laczkó Dezső Múzeum, a Palóc Múzeum és több más múzeum leltárában megtalálható.26 Az ábrázolás-típus más búcsújáró helyeken, így a svájci Máriastein kegykápolnájához vezető folyosón is megtalálható (25. kép). A kínzatási eszközök, főleg az ostor imitatio Christi-ként önostorozó használata, mint önként vállalt vezeklés először a szigorú szerzetesi fegyelem alatt élők körében, kolostorokban vált gyakorlattá. A 10. században buzgóbb világiak is átvették. Természeti csapás, nagyobb járványok hatására nyilvános önostorozó, vezeklő körmeneteket is tartottak. Itáliai pestisjárványt követően a flagelláns mozgalom egész Európában elteljedt a 13. század második felében. Az első magyarországi adat 1263-ból való, és a Képes Krónika egy flagelláns körmenet képét is közli. Önostorozó körmeneti énekek közül származhat legkorábbi magyar nyelvű verses emlékünk, az Ómagyar Mária siralom is. Az újabb flagelláns hullám a 14. század közepén teijedt Európa-szerte, egyes források szerint Magyarországról kiindulva. Köznépi indíttatással a flagellánsok azt tartották, hogy papi közvetítéssel végzett gyónás helyett önmagukra kimért vezekléssel, aszketikus cselekedetekkel is bünbocsánatot nyerhetnek. Ezért VI. Kelemen pápa a flagelláns mozgalmat 1349-ben eretnekségnek nyilvánította. Később a jezsuiták kezdeményezésére újra éledt a mozgalom a 17. század végén, amit az ellenreformációs hittérítés, a vallási buzgóság, a bűnbánó vezeklés és Krisztus szenvedésével való azonosulás motivált. Az önostorozó körmenetekben a megkorbácsolt Krisztus szobrát valamint a szenvedés eszközeit egyaránt hordozták. Sümegen (Veszprém m.) az önostorozók körmenetében ferences páter is részt vett, ahol a feszületet, fekete lobogót, Krisztus koporsóját, a kínzatás eszközeit valamint a felöltöztetett Szűzanya szobrát vitték a gyászruhás résztvevők. 26 Lackovits 2004. 127-128. és képek a 145-146. oldalon. 314
