Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Egerben (Heves m.) már a 17. század végétől voltak flagelláns körmenetek, melyekben sokan vittek keresztet, s volt, aki Veronika kendőjét hordozta. A mi­noriták szervezte miskolci ájtatosságon kétezer hatszázan vettek részt, tövisko­ronában, lánccal, kötelekkel a nyakukban. Voltak, akik keresztet hordtak, má­sok magukat ostorozták. Garamszentbenedeken (Hont m., Hronsky Benadik, Szk) az oszlophoz kötözött, megkorbácsolt Krisztus szobrát a templomban is körbevitték. A flagellálás jezsuita és ferences támogatás hatására még a 19. szá­zad első évtizedeiben is előfordult, bár nyilvános megrendezését az egyházi vezetés a 18. század második felétől már tiltotta. Helyét a népmissziók és a keresztút, illetve kálváriajárás vette át.27 Krisztus töviskoronáját eredetileg Jeruzsálemben őrizték. IX. Szent La­jos király vitte el a Szentföldről Párizsba, ahol 1239-ben építtette számára a Saint Chapelle-t. Majd három tövist belőle a római Santa Prassede-bazilikának adott cserébe azért a vasgyűrűért, amely az oszlopot fogta körbe, amihez Jé­zust láncolták, és amit a tövisekért cserélt el a pápa (26. kép). 1896-ból való adat szerint a párizsi Notre Dame-ban őriznek egy 21 cm-es, krisztustövisből font töviskoronát. A toulouse-i Szent Ceminus-templomban galagonyából ké­szült töviskoronát tisztelnek. Olaszországban a pisai Santa Maria della Spina templomban is őriznek egy töviskorona-ereklyét.28 Itt is Krisztus passiójelvé­nyeivel való kapcsolat igénye magyarázza az ereklye megtöbbszöröződését, ami nyilván az eredetihez érintés, szakrális kontaktus révén jöhetett létre, és így másodlagos ereklyéket jelent. Ehhez hasonlóan Veronika kendő-ereklyé­je is több helyen megtalálható, így Rómában a San Pietro bazilikában, a San Silvestro in Capite templomban és a Santa Maria Maggiore bazilikában, Ge­novában a San Bartolommeo degli Armeni templomban és Franciaországban (Jaän, Montreuilles). Dante „la Veronica nostra” (a mi Veronikánk) névvel ezt az ereklyét ünnepli és a zarándokok buzgóságát dicséri, akiknek az első szent­év alkalmából, 1300-ban sokszor megmutatták.29 Buzgóságukat motiválhatta, hogy ereklyék, szentképek, bajelhárító jelek puszta nézésétől gyógyulást re­méltek, és évszázadokon át általános elképzelés szerint az Úrfelmutatás alatt, az Istenség közelében megfogalmazott kérés teljesül. Krisztus arcának lenyo­mata, illetve az érintkezéses kapcsolat révén Veronika kendője is az isteni közelséget képviseli keleten és nyugaton egyaránt.30 (27-29. kép.) A magyar 27 Kovács 1974.; Balogh 1927. 199.; Lackovits 2004. 126-127. 28 Kereszty-Ruzsiczky 2009. 302-304.; Lackovits 2004. 129. 29 Diós 2009. 987-988. 30 Diós 1993a. 358.; Lengyel-Limbacher 1997. 27. 315

Next

/
Oldalképek
Tartalom