Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. tették Nagy Konstantin szobrába. Az ekkor születő „új Róma”, Konstantiápoly- ként, az ő nevét vette fel. A városavató ünnepségen 330. május 11-én körbe- hordozták a róla készített és a Szent Kereszt ereklyét tartalmazó aranyozott faszobrot. A körmenetek oltalmazó jelentősége megfigyelhető a népi vallásosságban a templomi gyakorlaton túl is. Különösen fontos volt a húsvét hajnali határkerülés, amikor a gazda a jó termés érdekében sorra körüljárta földjeit. Rómába szállított Szent Keresztből az idők során a pápák tovább adományoztak darabkákat, melyek Magyarországon is számos helyen megtalálhatók. A keresztet magába foglaló Krisztus-monogram a késő középkorig bajelhárító jelleggel világi tárgyakon is, például ajtón megtalálható volt különösen Szíriában, de az európai népi vallásosságban - főleg a keresztet - a 20. századig apotropaionként használták. A kereszt, illetve a Krisztus-monogram megjelent települések határában, házoromzaton, -homlokzaton, kapubejáróban, az utcai ablak fölött, a lakásbelsőben, falitányéron, gazdasági épületeken, istálló ajtó- és ablaknyílás fölött, szenteltvíztartón, ülőbútorokon, bölcsőn és bölcsőtakarón, ünnepi lepedőn, abroszon, kenyértakarón, húsvágódeszkán, kanáltartón, csigatészta-csinálón, kanálon, méhköpün és mestergerendán IHS-monogram részeként, pásztor dudáján, ostomyelén, mházaton, így női kötényen, pálinkás butellán, töltényhüvelyvázán, kisszéken.24 Szent Ambrus (Kr. u. 339-397) szerint Szent Ilona megtalálta Jézus keresztfájának feliratát, a „titulus”-t is a Golgotán. Magával hozta Rómába, ahol befalazták az ereklyéket őrző kápolna fölé emelt bazilika egyik boltívébe. 1492-ben itt találták meg 50 cm hosszú, zsinórral átkötött ólomdobozban. Amikor a toledói bíboros-érsek, Pedro Gonzales Mendoza restauráltatta a régi bazilikát, négy- szögletes ezüst ereklyetartóba helyezte a fatáblát, melyhez 1827-ben Piacidus Zurla bíboros a mai kehelyformájú, gömb-markolatú, széles talpú ezüst alapzatot készítette (23. kép). A titulust kezdettől fogva tisztelet övezte. A magyar katolikus parasztság egyik reggeli imádsága is kereszt és a felirat erejébe vetett hitet mutatja: ,,E’ mái napon homlokomra f vetem a hitnek zászlóját, győze- delemnek jelét; a’ Dicsőség Királlyának, Zsidók Királlyának, megváltó Uram Jézus Krisztusnak diadalmas Titulussát. Názáretbéli Jézus Zsidóknak Királlyá; ez a’ győzedelmes Titulus oltalmazzon engem minden gonosztól (.. ,)”25 24 Diós 2001. 562., 2002. 497^198., http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Kereszt [2014.07.17.], Limbacher2014.; Lengyel-Limbacher 1997. 24., 35., 40., 45., 134, 135., 136., 144., 145., 147., 148., 156., 157., 158., 169., 171., 179., 183., 187., 191., 196., 200.; Lengyel-Limbacher é. n. (2010) 62.; Limbacher 2000. 311., 314., 315., 317. 25 Diós 2001. 648.; Pongrácz 1834. 29. 313
