Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. természet is egyként érzékelte az ábrázolást és Krisztus megváltó áldozatát. A többször felújított kereszt azután a 19. század végén is nagy tiszteletben állott a környék jámbor népe előtt.22 A Jeruzsálemből Rómába hozott ereklyék őrzésére Szent Ilona császámő a saját szobáját adta át kápolnának. A Golgotáról földet hozatott ide, hogy mindig azon imádkozhasson. Nagy Konstantin erre építtette rá a Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilikát az ereklyék számára. A középkori zarándokok igyekeztek vinni a Golgota földjéből, mint ereklyét, ezért igen megrongálták az ősi mozaikpadlót. Ugyanez történt a Szent Lépcsővel is, ezért a 18. században a lépcsőket diófa burkolattal látták el, hogy a hívek ereklyegyűjtő faragcsálásától megkíméljék. A Szent Lépcső hazánkban is megalkotott másai köznépi felfogással rendre azonosultak az eredetivel, és például Kassán is a búcsúsok térden mentek föl e lépcsőkön. A másfél évezreddel korábbi mentalitással egyezően a 18. század közepén az építtetők itt is a szent lépcső szentföldi ereklye mivoltát akarták elérni. Ezért a lépcsőfokok közepébe egy-egy Szentföldről származó virág- és földdarabot építettek be.23 Jeruzsálemi Szent Cirill egyházatya egy 351. május 7-i keltezésű levelében megerősítette a megtalálás tényét, melyet II. Constantinus római császárhoz, Nagy Konstantin fiához írt: „A te atyádnak Konstantinnak idejében megtalálták Jeruzsálemben a Kereszt üdvözítő fáját.” Majd megemlíti, hogy az egész földön szétosztották, vagyis a Szent Kereszt megtalálása után azonnal kisebb- nagyobb szilánkokat adományoztak belőle templomoknak és személyeknek, mert az egyház és a társadalom vezető rétegei a Szent Kereszt történetileg hiteles eredetijének birtoklására törekedtek. Először három részre osztották. Egyik darab maradt Jeruzsálemben, másik Konstantinápolyba került és a harmadik Rómába (22. kép). A álemben maradó részt a Golgota hegyen emelt bazilikában helyezték el, melyet Kr. u. 335. szeptember 14-én szenteltek fel. Később a perzsák elrabolták, de Hérakleiosz bizánci császár a perzsák legyőzésével visszaszerezte 630. március 21-én. Később a Hattíni csatában újra elvesztették. A csata 1187. július 4-én zajlott le. A keresztet Akkon püspöke vitte harcba a konstantini hoc signo vinces fölfogással egyezően, azonban köntöse alatt vértet hordott. A hagyomány szerint ez hitetlenségére utalt, amiért az egyesített keresztes csapatok vereséget szenvedtek. Konstantinápolyba került részt beillesz22 Diós 2000. 242., http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Kereszt [2014.07.17.]; Benkóczy 1905. 103.; Bálint 1977 I. 349-350.; Liszka 1993. 599.; Limbacher 2009. 163., 166-169., uo. 13-14. kép, Néprajzi Múzeum Fényképtára: 187.946-187.949.; további példák: uo. 163-166., adatközlő: Juhász Jánosné Holes Rozália (sz. 1927.) Cserhátsurány, Tüskés 1980. 109.; Molnár 2002. 85-86. 23 Diós 2000. 761.; Viczián-Bama 2001. 276-277. 312
