Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. paraszti vallásosság képi megfogalmazásai között a fő helyet foglalták el. Az arma Christi kereszttel vagy feszülettel való ábrázolása legváltozatosabban és legelteij edtebben Németországból ismert. A téma német nyelvterületen való nagymérvű elterjedtségét mutatja, hogy térítőre, függönyre is ráhímezték.17 Az arma Christi kultuszát Magyarországon először királyainknál figyelhetjük meg. Az Árpád-ház Szent Kereszt kultuszára már Szent István idejéből (ur. 997-1038) vannak adataink. II. Géza halicsi hadjáratairól tudósító orosz krónikás tett említést a Szent István féle nagy erejű keresztrelikviáról. A Szent Ilona által adományozott hiteles Szent Kereszt-ereklye e darabkáját szent királyunk valószínűleg hadi szövetségesétől, II. Baszileosz bizánci császártól kapta. Kettős kereszt alakú tartóban II. Géza király (ur. 1141-1161) védelmező szent tárgyként vitte magával a harcba, hogy az a fa, amelyen Krisztus legyőzte a halált, szakrális erejével győzelmet hozzon a csatában is. Szintén államalapító királyunkhoz kötődik az a Szent Kereszt-ereklye, amely a lengyelországi Lysa Gora tetején álló bencés Kereszt apátság legendájában szerepel. Eszerint a Szent Kereszt apátságot Szent Imre kérésére alapította nagybátyja, Vitéz Bole- szláv lengyel király. A kérést Imre egy ezüstbe foglalt Szent Kereszt-ereklyével erősítette meg, melyet atyja, Szent István a görög császártól kapott ajándékba. Kálváriakereszt van II. Endre (ur. 1205-1235) szlavóniai pénzén és Béla herceg (a későbbi IV. Béla (ur. 1235-1270) pénzén. A kettős kereszt III. Béla király idejében (ur. 1172-1196) lett heraldikai motívuma az országcímemek, amely a hármas halommal a Golgotát, a megváltás szent terét és túláradó művét idézi. Egyúttal Szent István király apostoli királyságának jele. V. István király (ur. 1270-1272) uralkodói pecsétjén a kettős kereszt mellett megjelent Jézus szenvedésének másik eszköze, a töviskorona is, e körirattal: „Korona és kereszt legyen a pecsét ereje” - nyilván a jelek eredetivel való szakrális-mágikus azonossága, azonosítása alapján.18 Az arma Christi számosabb elemeivel a 15. században tűnik föl hazánkban, az európai párhuzamokkal majdnem egy időben. Egyik legrégebbi magyar emlékként az arma Christi ábrázolás föltűnik Siklós (Baranya m.) középkori várkápolnájának reneszánsz domborművűn vagy legalább is Vir dolorum freskóján, talán még abból az időből, amikor a híres bátai (Tolna m.) szentvér ereklyét átmenetileg itt őrizték. A motívum a barokkban is megjelenik. A passió részletező hangsúlyozása és kozmikus keretbe foglalása gyanánt láthatjuk például Nádújfalu (Nógrád, v. Heves m.) temp17 Zászkaliczky 2007.; Bálint 1998. 296.; Limbacher 2009. 177-178.; Szilárdfy 2003a. 54.; Lackovits 2000. 94-95.; uő. 2004. 125., 136-137. 18 Limbacher 2002. 131., és vö. uö 2009. 176.; Diós 2001. 562. 308