Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. kitaszítottságunkból való megváltásunk érdekében valamint bűneink kiengeszteléséért. Jézus szenvedéstörténetében (vö. Mt 27,27-50; Mk 15,16-36; Lk 23,33- 36; Jn 19,1-34) szereplő eszközök azután a feltámadt és megdicsőült Krisztus hatalmi jelvényei lettek a hatalom krisztusi minőségének demonstrálásaként. Az arma Christi ereje és fontossága a Bibliából eredeztethető. Újszövetségi történet szerint: egy beteg asszony úgy gyógyul meg Krisztusból kiáradó isteni erővel, hogy csak Jézus mháját érinti hátulról az Úr tudta nélkül (Mt 9,20-22; Mk 5,25-34). Ez a vérfolyásos asszony esete. A Krisztuson lévő - vele érintkező, vele kapcsolatban lévő — ruha potenciálja és érintésére a benne hívőre átszármazó erő okán válik fontossá minden tárgy, amivel Jézus érintkezett, különösen ami megváltásának szent időbeliségéhez kötődik, ami a Messiás kín- szenvedését okozta. Ennek mintájára szakrális kontaktus révén kialakult gyakorlat, hogy ha egy eredeti ereklyéhez egy másolatot hozzáérintenek, akkor átveszi annak szent jellegét. E kapcsolat alapján való megszentelődés indokolja az ereklyegyüjtés igyekezetét is. Másfelől a szenvedés eszközeinek egykori jelentőségét magyarázza, hogy a memento móri (lat. ’emlékezzél a halálra’) gondolat a középkori keresztény, főként szerzetesi lelkiség egyik legfontosabb eszméje és jelmondata volt. A halált, mint az örök életbe való átmenetet állítja az ember elé. A jelen történéseinek súlyát és értékét a halál, illetve a rákövetkező öröklét adja meg (vö. Rám 8,18).'° Krisztus fegyverei emlékeztetnek az Üdvözítő halálára, sőt belevonnak a kínszenvedés valóságába. Erőt adnak az egészség és a Mennyországba vezető jó halál eléréséhez. Az arma Christi-kultusz története Az írott hagyományban a töviskoronáról és a szégyenoszlopról az első nyomot Nolai Szent Paulinus püspöknél találjuk az 5. század elejéről Dél-Itáliá- ból. Arról tudósít, hogy tiszteletben tartják a szégyenoszlopot és a töviseket. 6. századi adat szerint a töviskoronát Jeruzsálemben őrzik.“ A lándzsa és az izsóp megjelenítése is a 6. századtól ismert. Később a kereszt és a töviskorona járult ezekhez. Krisztusnak, a Világ Bírájának előkészített trónusról maga Jézus beszél: a világ megújulásakor az Emberfia dicsőséges trónjára ül (Mt 19,27-29). Ezt már az 5. századtól ábrázolták, és többfelé a szenvedés eszközei is rajta vannak a trónuson. Az arma Christi tisztelete a jelzett ikonográfiái kezdemé- * 11 10 Bálint 1998. 292.; Diós 2000. 758.; 2003. 943. 11 Kereszty-Ruzsiczky 2009. 302 304
