Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

nyék után a római Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilikában bontakozott ki, a Fájdalmak férfia kultuszával kapcsolatban. Ünnepük (festum de armis Christi) húsvét nyolcadára következő péntek volt, melyet VI. Ince pápa 1353-ban már Német- és Csehország számára is engedélyezett. Magyarországon is ekkor terjedt el, ikonográfiái emlékeink is ezt tanúsítják. A francia székesegyházi szobrászatban a szenvedés eszközeit angyalok tartják (Strasbourg, székesegyház, angyalpillér, 1230 k.). Az 1508-ból való Esztergomi misekönyvben az angyalok a keresztről levett ülő Krisztus-testet fogják két oldalról, mögöttük arma Christi.12 A kínzóeszközök képi megfogalmazása változatos formában jelent meg Európa-szerte. Kultuszuk kibontakozását és széleskörű elteijedését egész Európában a szentföldi kegytárgyak megtalálása, a bűnbánati gyakorlat és -felvonulások, a passsió- és misztériumdrámák valamint a hitbuzgalmi irodalmi olvasmányok egyaránt elősegítették. A korai franciskánus misztika legjellemzőbb megnyilvánulása, Johannes de Caulibus Meditationes vitae Christi című műve. Ezen elmélkedések az 1300-as években születtek, a ferences mozgalom révén hamarosan közismertek lettek. Különösen Szent Brigitta igen érzékletes, a legapróbb részletekre kiterjedő képszerű vízióinak elementáris tudatformáló hatásával gazdagodva, Krisztus fegyverei a passió ikonográfiájának számos, akkor megjelent témaváltozatában és kegyképtípusában kifejezésre jutottak. Ennek az eszmei formálódásnak mintegy betetőzését jelentette Krisztus látomások révén megismert titkos szenvedéseinek kultusza a késő középkortól kezdve a 18-19. századig.13 A trienti zsinat után az ellenreformáció Krisztus-ábrázolásaiként az érzelmeket megszólító ábrázolások kerültek előtérbe. III. Pál pápa (ur. 1534-49) idejében Krisztus ábrázolásaiban hangsúlyeltolódás mutatkozott: a katolikus megújulás teológiai szempontjainak megfelelően fő téma lett a Megváltó a szenvedés eszközeivel, a szenvedéstörténet, ill. az eszkatológia. Ez figyelhető meg Michelangelo (1475-1564) művein a Sixtusi kápolnától a firenzei Pietáig.14 Említett sajátos ábrázolás-típus az eucharisztikus jellegű Vir dolorum (Fájdalmak férfia) Krisztus-kép, melyen a passió jeleneteitől függetlenül a keresztről levett Megváltó, az embersége szerint halott, de istensége szerint élő Krisztus látható a szenvedés eszközeivel. A képnek határozott célja van: Krisztus közvetlenül a szemlélőhöz fordul és részvétet kér tőle. A keleti gyakorlatot követő nyugati ábrázolás-típus első képe a római Santa Croce in Gerusalemme azaz a Jeruzsálemi Szent Kereszt

12 Diós 1998. 802.; 2008. 149-150.

13 Lackovits 2000. 94.; Szilárdfy 2003a. 53.

14 Diós 2000. 797-798

305