Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Limbacher Gábor: Krisztus fegyverei hazánkban, Európában és a szakrális idő elvesztése a magyarországi katolikus egyházban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. majd a végítélet napján. Krisztus fegyvere az a ruha is, „kivel” Krisztus szemét bekötötték miután Kaifás előtt megjelent, majd „szembeköpdösték és ököllel verték, mások arcul ütötték” és gúnyolták: „Találd ki, Messiás, ki ütött meg!” (Mt 26, 67-68). Eredetileg egy papi fejedelem inge volt. Annak pedig, aki bekötötte vele Jézus szemét, halála előtt megjelent Krisztus kínszenvedése, és üdvözült. A kódex megemlékezik a Áoről is, amelyben Krisztus keresztje állott. Ezt Salamon szeme láttára csinálták a templom számára. Eredetileg e kő volt az, amelyen Abrahám készült Izsákot föláldozni, ami a Megváltás egyik előképe. Salamon templomában a kereszthelyen volt az áldozat okáért, benne Salamon zászlója. Krisztus áldozatakor a kereszt került bele a Megváltó győzelmi zászlójaként. Szintén Salamon templomából származnak azok a dorongok, amelyekkel Krisztus feszületét felállították. A templom ama terméből valók, amelyben Salamon ült és végignézte, amikor a véres áldozatot tették. Külön említésre kerül az a ház, amelyben Isten Bárányát megostorozták, amelyben a templomi véres áldozat számára a bárányokat megnyúzták valamint vérüktől megtisztították. Szó van az Utolsó vacsora asztaláról (8. kép), Jézus ágyék- ruhájáról, Krisztus szakállából való nyolc szálról, amit a zsidók kiszaggattak, arról a posztószélről, amellyel az ecetes spongyát az izsópra kötötték és a székről, melyre ültetve Jézust tövissel koronázták.6 A római Szent Péter-templom nagyhéten fölmutatott ereklyéjét (sudarium) Szent Brigitta látomása nyomán a jámbor hagyomány azzal a kendővel azonosítja, amellyel az Olajfák hegyén verejtékező Jézus megtörölte magát. Az ereklyére vonatkozó első történeti adat a 10-11. század fordulójáról való.7 Palóc feszületekre faragott ábrák alapján az arma Christihez kapcsolható még a kínszenvedés helyszíne: az Olajfák hegye, a Getszemáni-kert és a Cedron-patak (9. kép). A magánáhítat és a népi vallásosság páratlan kultusztörténeti jelentőségű alkotása a Pozsonyból Budán megtelepedett klarissza apácák egyikének müve, amely rendtárs elődjük, a freiburgi Magdalena Beutler (t 1458) misztikus látomássorának illusztrációjaként Krisztus ismeretlen, titkos szenvedéseit jelenítette meg. E látomáson alapuló ájtatosság 18-19. századi szövegkönyv-változatai szerint Krisztus titkos szenvedéseihez újabb eszközök járultak, mint az őt kínzók gyúnyszavai, lemeztelenítése, azaz ruháitól való megfosztása, szúróeszközök, melyekkel hátsó felét szurkálták, kő, amivel ütötték, fáklya és parázs, amelyekkel égési sebeket ejtettek Rajta, horgas árak, amelyekkel testét fájdal6 Bálint 1998.297-302. 7 Diós 2009. 987-988. 302
