Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Barna Ferenc: Égi istenek, földi célok. Az istenek megjelenése és szerepe a római érempropagandában – a sisciai verde első évtizedeiben megfigyelhető jellegzetességek
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. BARNA FERENC Égi istenek, földi célok Az istenek megjelenése és szerepe a római érempropagandában - a sisciai verde első évtizedeiben1 megfigyelhető jellegzetességek1 2 1. Bevezetés - éremverés és uralkodói propaganda a római császárkorban A római császárkor birodalmi éremverését3 vizsgálva egyből az érdeklődő szemébe tűnik, hogy a veretek hátlapjain megjelenő témák, ábrázolások között milyen fontos szerepet töltenek be a szakralitás területéhez, a római (államibirodalmi4) vallásossághoz kapcsolódó elemek, s ezek között is leginkább az 1 Dolgozatomban a Kr. u. 262 és 284 közötti időszak jellemzőit vizsgálom - az intervallum kijelöléséről és határairól lásd a későbbiekben, az 1. 1. fejezetben. 2 Jelen tanulmány átdolgozott és jelentősen bővített - igaz, az érempropaganda általános jellemzését adó bevezető áttekintést nem tartalmazó - változata megjelent a Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának elektronikus folyóiratában, az Argumentumban is (Argumentum 2012, 213-243.: http://argumentum.unideb.hu/2012-anyagok/bamaf2.pdf). 3 A témával kapcsolatban mindenekelőtt pár általános megállapítást célszerű tenni. így ki kell emelni, hogy a pénzérmék az ókori Rómában a császári propaganda egyik legfontosabb közvetítő közegét jelentették - annál is inkább, mivel a római érmék külalakja nem volt a modem időkben megszokott módon standardizálva. Az ábrázolások nem voltak állandóak, hanem az azonos névértésű darabok esetében is gyorsan változhattak, sőt, rendszerint több, különféle ábrával ellátott veretfajtát is gyártottak egyszerre. Tehát a veretek (azok hátlapjai) igen alkalmasak voltak az aktuális uralkodói üzenetek és jelszavak propagálására, miközben az előlapokon megjelenő császári arckép és titulatúra az uralkodó személyét hirdette az alattvalók felé. Az egy-egy császár uralkodása alatt megjelenő különböző ábrázolási típusokról, azok váltakozásáról az egyes verdékben, valamint a propagandában betöltött szerepükről lásd Gobi 2000. 73-135. (a Valerianus- dinasztia); Göbl 1993. 33-68. (Aurelianus); valamint Pink 1949. 40-70. (Probus). 4 Ebben a vallásosságban Róma hagyományos, „ősi” istenein kívül a császárkor folyamán olyan istenek is megjelennek, mint Isis (megjelenése a korszak éremverésében pl. RIC V/l Claudius Gothicus 217,218) vagy Serapis (RIC V/l Gallienus (egyedül uralkodva) 19, 600, RIC V/l Claudius Gothicus 201, RIC V/2 Postumus 282, 329). Továbbá feltűntek a birodalomszerte tisztelt, közismert istenségek lokális, egy-egy adott területhez, kultuszközponthoz kötődő aspektusai is - mint pl. Herculesnek a Rajna-vidéken tisztelt megnyilvánulási formái, Hercules Deusoniensis és Hercules Magusanus Postumus galliai ellencsászár esetében (Hercules Deusoniensis: RIC V/2 Postumus 20-22, 64-66, 98, 130-134, ill. Hercules Magusanus; RIC V/2 Postumus 68, 139, 140; mindkettőről bővebben: König 1981. 118-121.), illetve különböző 280
