Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Barna Ferenc: Égi istenek, földi célok. Az istenek megjelenése és szerepe a római érempropagandában – a sisciai verde első évtizedeiben megfigyelhető jellegzetességek

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

istenalakok.5 A tendencia természetesen nem a császárkorban kezdődött, hanem már a római pénzhasználat kezdeteitől megfogható,6 azonban a császári Rómában is töretlenül érvényesült.

Az érméken megjelenő ábrázolások kiválasztása természetesen nagyon is tudatosan történt. Az egyes isteneknek a vereteken való megjelenése (ill. meg nem jelenése) egy jól átgondolt, következetes rendszert tükröz: a fő hangsúlyt rendszerint a tradicionális római vallás legfőbb, „birodalom-fenntartó” istenei kapják, az imperium égi patrónusai,7 mellettük pedig a császár pozitív tulajdonságait, uralkodói erényeit hirdető perszonifikációk. Ezek a konstans tényezők alkotják az érempropaganda fo vázát, keretét - így az egyrészt Róma isteneinek hatalmát hirdeti, illetve az ezen istenek védelme alatt álló birodalom állandóságát, másrészt pedig az annak élén álló császár kiválóságát és sikereit. Emellett persze más szempontok, hatások is érvényesültek a propagandában: így ismételten kiemelkedő szerepet kaptak az egyes uralkodók által különösen kedvelt, preferált istenségek8 - álljon e császári támogatás mögött akár őszinte, személyes hit, akár jól átgondolt politikai számítás; de mindemellett (és sokszor mindenekelőtt!) az érempropaganda istenalakjai az uralkodó aktu- álpolitikai üzeneteit is kifejezték.9

perszonifikációkkal is találkozhatunk.

5 Mellettük azonban a vallási élet tematikájához kapcsolható az áldozati jelenetek ábrázolása (az uralkodó áldozat bemutatása közben: RIC V/l Valerianus 284, RIC V/l Gallienus társuralkodóként 118, 123, 124, 446, 447, RIC V/l Aurelianus 319-322) és a szertartási kellékek megjelenítése is (pl. RIC V/l Valerianus 246, RIC V/l ifjabb Valerianus 4, 19-21, 36, RIC V/l Quintillus 86).

6 így a legkorábbi, rómaiak számára vert (de még dél-itáliai görög mesterek által előállított) érméken ugyanúgy megjelennek az istenvilág alakjai (pl. Mars, Apollo vagy éppen Róma istennő), mint az aes grave súlyos bronzöntvényein (Ianus, Mercurius etc.) - minderről bővebben: Kent-Owerbeck-Stylow 1973. 11-16.

7 Mindenekelőtt Iuppiter, valamint felesége, Iuno, de mellettük általában kiemelkedő szerepet élvez a római nép mitikus ősatyja, Mars is (amiben persze utóbbi hadisten volta is nagymértékben közrejátszik), illetve ismételten megjelenik a gern Romana másik isteni őse, Venus is.

8 Erre az első példát a császárkorban mindjárt maga Augustus szolgáltatta, aki személyes védőisteneként különleges tiszteletben részesítette s propagálta Apollót, de hasonló jelenséget figyelhetünk meg például Domitianus esetében is Minerva kapcsán. A későbbiekben Commodus uralkodása alatt pedig Hercules kapott kiemelt szerepet, ill. - immár a római hagyományoktól erőteljesen elszakadva - Elagabalus esetében az emesai napisten, Elegabal - utóbbiról részletesen: Berrens 2004. 51-57.

9 A győzelem istennője, Victoria például a császár katonai sikereit hirdette - sokszor igen közvetlen és kézzelfogható módon, ugyanis az istennő megnevezéséhez a köriratban gyakran hozzákapcsoltak egy, az uralkodó által legyőzött ellenfélre utaló melléknevet. így pl. a VICTORIA PARTHICA körirat (RIC V/l Valerianus 291) a perzsák, míg a VICTORIA GOTHICA típus (RIC V/l Claudius Gothicus 251, 252) a gótok feletti győzelmet propagálta.

281