Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Gáspár Dorottya: A Medusa-fő szerepe a római kori halottkultuszban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. kozik Jérőme Carcopinóra, aki ennél a kőnél és sok más esetben is felvetette, hogy a Medusa-fő Holdarcként szerepel, a Hold feladatát tölti be, vagyis segít a halottnak az égi utazásban. Cumont helyeselte az álláspontot.9 Erna Diez úgy véli, hogy a Medusa felborzolt haja, a halántékán lévő szárnyak és az álla alatt lévő kígyók miatt, ezt az állítást nehéz elhinni. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a Holdat - épp az arca miatt - gorgonion-nak nevezik.10 11 A 19. században ez a kérdés gyakran előkerült. Sok szerző szóba hozta, hogy a Medusa-ío ábrázolása Holdistennőként értelmezendő. Ezekről a nézetekről, a mellettük és ellenük szóló érvekről Roscher számol be." Akik a Holdistennőként való értelmezést vallják, Plutarchosra hivatkoznak. Szerinte a Hold undorkeltő arcú, Gorgó legősibb ábrázolása pedig állatokra jellemzően csúnya. Hozzáfűzi még, hogy a Holdnak Hekaté kultuszában és mítoszában félelmet keltő szerepe van, és minden Holdistennő így vagy úgy, de olyan, mint Gorgó, kígyókkal a fején.12 Roscher véleménye, hogy a Görgők inkább zivatar jellegűek.13 A régiek jellemzése, hogy a Görgők kerekarcúak, hárman vannak és vihardémonok.14 A Roscher jellemzésében elénk tárt Hold és Gorgó külleme jelentősen eltér a mi ábrázolásainktól: ijesztő és felettébb csúnya, ezzel szemben nálunk kedves és szép arcot mutatnak. Magam azt a kérdést tenném fel, egy sírkövön lehet-e apotropaikus szerepe olyan lénynek, aki az oromban, a tympanonban, és nem a lenti szférában tartózkodik. Ez a tény azért nem közömbös, mert más elemzések révén tudjuk, hogy a sírkő felépítése megfelel az égi utazás szakaszainak: a tympanon az égi szférát jelenti, mert az orom önmagában jelkép.15 így azt a kérdést is feltehetjük, miért kerül az égi szférába Medusa-fö; sőt azt kérdezhetjük, Me- dusa-fo-e az az ábrázolás, amit annak hittünk, hiszünk. Ezzel elérkeztünk Carcopino, Cumont és Diez dilemmájához, amelyet fokozhatunk, ha még azt is számításba vesszük, hogy Medusa-főt még Erősök által röpített clipeusban T 1954. 106; Diez 1955: 81; UBL 1969. no. 139, t. XLVIII/183, kép 93 lorica, 339 hasta; Nagy T. 1971. 113, kép 15; Nagy T. 1975. 158; Beszédes 2000. 14, kép 8; Nagy M. 2007.no. 22; Szirmai 2008. no. 7. 9 Cumont 1942/1966. 155, jegyzet 4. 10 Diez 1955. 82, Clemens Alexandrinusra hivatkozik, Strom V, 8,49,3. Vö. Kerényi 1977.4L 11 Roscher 1879. 5-10. 12 Roscher 1879. 6 idézi Plutarchost, ade facie in őrbe lunae 29, 6. 13 Roscher 1879. 10. 14 Roscher 1879. 15. 15 Haarlav 1977. 52. Jobst 1972-75. 269. P. Hommelre hivatkozik, aki szerint az orom a sírművészetben a megistenülésre utal. A motívum a késő hellenizmusban keletkezett. 269
