Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
III. Szakrális tárgyak világa: vallásos tárgyak, ábrázolások és ereklyék - Gáspár Dorottya: A Medusa-fő szerepe a római kori halottkultuszban
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. is ábrázoltak.16 Ez a Medusa-fő is szép, tehát nem kelt félelmet. A kutatók - eléggé általánosan - úgy vélik, hogy a clipeusban vitt portré a halott lelke, az esemény maga pedig apotheosis. Minthogy ez az értelmezés a Medusa-fő esetében kizárt, a megoldást máshol kell keresni. Hugo Brandenburg szigorúan elemezte mindazok véleményét, akik az apotheosist és a lélek boldog továbbélését látják olyan ábrázolásokban, ahol kentaurok, Victoriák, Erősök clipeusban ábrázolt portrét visznek. Véleménye szerint ezek csupán egyetlen értelmet hordoznak.17 Jelentésük nem több mint tiszteletteljes megemlékezés a halottról, képi ábrázolása a laudationak.18 Tisztelet az életben és így tisztelet a halálban. Vallási vonatkozással pedig nem kell számolnunk. Ha még el is fogadnánk Brandenburg véleményét, akkor is igaz, hogy a clipeus - bárkit is ábrázoltak benne - kiemelt hely, mint ahogy kiemelt hely a sírkövön az orom. Ha meg lehet magyarázni, mit keres az égben a Medusa-fő, akkor azt is meg lehet magyarázni, mit keres a clipeusban. Apotropaikus szerepét csak akkor töltheti be, ha elriaszt. Ha tisztelik, amint ez a clipeusban történő elhelyezéséből adódik, akkor nem apotropaikus, ahogy ezt már Gesztelyi Tamás is írta. A kiegészítő ábrázolások, mint a madarak,19 delfinek,20 csak megerősítik, hogy ezeken a helyeken a Medusa-főnek jóindulatú szerepet szántak. A kiegészítők pedig épp azok a lények, akik a halottat égi utazásában segítik (3. és 4. kép). Valójában mi a clipeus? Hogyan alakul ki a formája és használata? Teljes nevén Clipeus Caelestis, a mindenség (universum) szimbóluma. Ez adja az alakját, a gömbszeletet és ezt bizonyítja az a tény, hogy bordüijén jelen lehet a zodiákus.21 így a jelentéséhez nem férhet kétség. Alföldi András szerint a sírmüvészetben monarchikus elem cseng vissza, és gondolatát Ostia 57. síijának, pontosabban a sír ábrázolásának bemutatásával bizonyítja.22 A halott itt, trónon ülve, két Victoriával az oldalán uralkodóként jelenik meg, feje felett 16 Paoletti, Gorgones Romanae. LIMC IV 1984. 357, nos 157, 158. Baltimor, Walters Art Gallery 23.36; Antalya Museum 433. 17 Brandenburg 1967. 225-227. Két szarkofágot és több más jellegű síremléket hoz példaként. A szarkofágok; Florenz, Villa la Pietra és Roma, Thermenmuseum. 18 Brandenburg 1967. 231-232. 19 Sopron, késő római sírból, másodlagosan, 1935. LFM 55.197.1 Lauringer 1937. 199-204.; Gabler 1969. no. 24, kép 24; AnÉp 1969-70, 540; RIU 192; Gesztelyi 1991. 162; CSIRU II no. 21; OPEL III 91, 103, 135; IV 45. 20 Budapest III. AM 66.11.18; Nagy L. 1932. 291, no. 3, t. XVI 1; Kuzsinszky 1934. 191, no. 466; Zsidi 1997.254; Németh 1999. no. 72. 21 Cumont 1942/1966. 487, t. XLVII/3 szarkofág jelenetei: négy évszak, középen a zodiákussal, benne a holtak mellképei; L’Orange 1953. 90. 22 Alföldi 1979. 1-3. 270
