Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
Voigt Vilmos: Erdélyi Zsuzsanna évtizedei és évszázadai
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. találta ki a „Segítő Mária Alapítvány” nevét - amely a mostani kötet létrejöttét csakugyan segítette. A nyolcadik. A betakarítás és a folytatás. Egyre többször jelennek meg az imák, újabb gyűjtők adják ki anyagukat. Nemzetközivé válik a magyar ráolvasáskutatás, boszorkányper-kutatás, a parabiblikus szövegek (vulgo „paraszt-biblia”) kutatása. Hovatovább majd mindenki „vallásinéprajz-kutatóvá” avanzsál. Legalább három (vagy inkább öt) ilyen tárgyú kiadványsorozat indul meg nálunk. ci)’/u>yr|pévoc 'o e’pyópcvoq e’v o’vópom Kupíot)' [eulogémenosz hó erkhomenosz en onomati Küriu] Erdélyi Zsuzsanna megint csak ugyanaz („a hetedik”) marad, aki volt, nem áll be köpönyegforgatónak, hordószónoknak vagy nemzeti géniusznak — mégis egyre több elismerés éri. Soros György alapítványa is támogatja imái nemzetközi távlatú vizsgálatát. Kötetek jelennek meg e témakörből, főként az ő tiszteletére. A kilencedik. Kiderül, még annál is fontosabb ez a kutatás, annál is nagyobb ez az anyag, mint előbb gondolni lehetett. A retrospektív szövegek (például a Lajthára vonatkozó „Kockás füzet”) és az inteijúfilm bizonyítják, milyen sok irányba mutat Erdélyi Zsuzsanna munkássága (bizony megszívlelendő társadalompolitikai tanulságokkal is). Noha visszaemlékezéskor bevallottan személyes - ám nem hamisít, mondjuk Ortutay Gyulát nem rágalmazza vagy diabolizálja. Továbbra is értett ahhoz, hogy fiatalokat gyűjtsön maga köré. (Persze, ezen fiatalok közül azóta többen nyugdíjkorba jutottak.) A tizedik. Megjelenik a „ ...Századokon átpaptalanul... ” kötete. Ez nem csak az archaikus népi imákra vonatkozó híradásokat, recenziókat közli, és nem csupán az Erdélyi Zsuzsanna-jelenséget mutatja be. Olyasmi, mint a „Petőfi napjai a magyar irodalomban”, vagy a Hatvány Lajos, majd Kovalovszky Miklós közzétette „Ady Endre a kortársak szemével” - a kor arcának ezer mozaikkockája. Milyen is volt az egyházi sajtó szerepe, miért is bukkantak rá többen is, hogy erről a témáról írván általában is lehet a vallást nem kipellengérezni? Hogyan védte a laikus vallásosság vizsgálata a vallást? Hogyan védte a jezsuita teológus Alszeghy Zoltán az imák „dogmatikai képtelenségeit”? Miért és hogyan kényszeredett néhány laudáció? Igen tanulságos a kötet szövegeiben szereplők névsora, meg a hiányzók, akik máig sem méltatták figyelemre ezt a tevékenységet. (Akadémikusok, folkloristák és püspökök egyaránt.) Hogyan hatott e tevékenység határainkon túl? Nem véletlen, hogy Erdélyi Zsuzsanna újságírónak is készült, sajtóreferens is volt, kultúrattasé is szeretett volna lenni: mindig is értett ahhoz, hogy magára vonja a figyelmet, elevenné és személyessé tegye a vele vagy róla készült írásokat. Ez el nem ásott tálentuma. 16
