Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. 1934-ben indul útjára. Társadalomfilozófiai, erkölcsi, hitéleti előadásokat tartanak, az előadók között lelkipásztorokat és világiakat, meghívottakat és helybelieket egyaránt találunk. Programjai gyakran ’kultúrelőadásokkal’ kapcsolódnak. Mind a monori civil értelmiség előadói aktivitása, mind az egyesületeknek a rendezvényekhez kapcsolódó műsorai indokolják, hogy az Actio Catholica működését az egyesülettörténet részeként is számba vegyük.57 Két olyan katolikus egyesület működött Monoron, amely az egyházközségi kereteken túlmutatva, műkedvelő előadásai révén a település egészének kulturális életében meghatározóvá vált: a Katolikus Legényegylet és a (helyi kezdeményezésű, egyedi arculatú) Lisieux-i Kis Szent Teréz Egyesület. A monori Katolikus Legényegylet már 1913-ban megalakult, de a háború miatt tevékenysége csak a húszas évektől kezdve bontakozhatott ki. Megalakulásáról a helyi sajtó ad hírt: tagsága hetven fo (rendes és pártoló tagok), elnöke Sandula Imre plébános, alelnök Medgyesy Gyula káplán, jegyző és az „egyleti dalárda” vezetője Kinczler Győző kántortanító.58 1940-ben 24 tagja volt. Működése során közel negyven, egész estés darabot mutatott be: operettet (Gül Baba, Hamburgi menyasszony, Maríca grófitő, Mézeskalács stb.), daljátékot (János vitéz, Három a kislány), népszínművet (Szigligeti Ede: Cigány), vígjátékot (Bús-Fekete László, Csiky Gergely, Herczeg Ferenc, Móricz Zsigmond műveit). Egy-egy darabot két-három alkalommal játszottak, és néha évek múltán többször is felújítottak (Dickens: A házitündér). Kivételszámba ment, ha egy darabot ötször adhattak, ami összesen mintegy 1600-as nézőszámot jelent, ez a település összlakosságának 14%-a. Ilyen sikert aratott 1940-ben Kodo- lányi János színműve, a Földindulás. - Színészek és rendezők egyaránt műkedvelők, a zenés darabok betanítása a mindenkori kántortanító feladata, aki egyúttal az előadások zongorakíséretét is ellátta.59 1932-ben székház-építésbe kezdenek a legények, az egyház által biztosított telken és Szolnoky János, a vállalkozó szellemű lelkész, hitoktató irányításával. A gazdasági válság éveiben, pénzhiánnyal és munkanélküliséggel szem- beszállva, hatalmas összefogás és áldozatkészség eredményeként, másfél év alatt megépült a Szent József Otthon, amely a műkedvelő előadások számára alkalmas: 24 méter hosszú, parkettás nagyteremmel, karzattal, színpaddal, a színpad alatt öltözők és raktárak. Megvolt a legszükségesebb színpadtechnika 57 1931: História Domus II. 31, 1942-1943:1. m. 38. 58 1913. évi tevékenységükről lásd Monorkerületi Lapok, XIII. évf., 17. sz. április 27.; 19.sz. május 18.; 20. sz. május 25. Vö. Gyebnár 1989. 20. 59 A Római Katolikus Legényegylet keretében folyó színjátszásról lásd Gyebnár 1989. 165
