Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. (világítás, szélgép) és rendelkezésre állt egy pianínó, amelyet később használt Bösendorferre cseréltek. Az otthont Hanauer István váci megyéspüspök avatta fel 1933. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén. A legényegyleti székház az egyházközség és a település életében is nagy változást hozott: a plébános örvendező szavakkal ír a kibővült lehetőségekről, a növekvő érdeklődésről. „A katolikus hívek között van sok megértő lélek, akik havi hozzájárulással segítenek, és az előadásokat szépen látogatják - így pártolják a nemes ügyet. Most már más a hitélet! Van hely, ahová összegyűlnek az egyletek tagjai, s léleknemesítő munkát fejtenek ki; főleg a legényegylet, szent Margit leánykor, kongregációk s a Szívgárdisták.” 1934. március 4-én, az Actio Catholica első gyűlésén a különben kb. 350 főt befogadó nagyteremben „öthatszáz ember szorongott.”60 Az építkezés a sok adakozás és önkéntes munka mellett is nagy adósággal járt. A kölcsönt a legényegylet nem tudta törleszteni, így az épületet - a 12000 pengő adósságteherrel együtt - 1942-ben átvette az egyházközség.61 12000 pengő: a kormányfőtanácsosi címmel kitüntetett idős apát-plébános kétévi fizetése. 1933-ban, a már említett Szolnoky János káplán-hitoktató kezdeményezésére alakult meg a plébánián a Kis Szent Teréz Egyesület. A névválasztást az 1923-ban kanonizált Lisieux-i Kis Szent Teréz erősödő kultusza magyarázza. Az alapító Szolnoky János szándéka az elemista, vagy az elemiből kilépett leányok összefogása, szabadidejük (a vasárnap délutánok) lelki és szellemi értelemben tartalmas kitöltése. A felnövekvő leányok egymás után belépő évjáratai azonban később is együtt maradtak. A közös játékokból, imákból, éneklésből, kirándulásokból62 önképzőkörré, a templom énekkarává, majd hamarosan műkedvelő színjátszó- és tánccsoporttá nőtte ki magát a társaság.63 Működésüket minden tekintetben a harmincas-negyvenes évek szellemi mozgalmai határozták meg. Az egyházi népének terén (a kántor mellett) a Szent vagy, Uram által hozott megújulás helyi hordozói. Kórusénekben a Magyar Cantuale igényességének követői, bár hallás után tanulják a gregoriánt, Bárdos Lajos nemzedé60 História Domus II. 30-31. 61 Lm. 37. 62 A szegény sorsú falusi gyerekek, fiatalok életében a balatoni és a két budapesti kirándulás (mindkétszer az Operaház egy-egy előadását is megtekintették) kivételes alkalom. Honnan volt rá fedezet? A műsoros estek bevételéből, a plébános támogatásából, tehetősebb szülők hozzájárulásából. Igazi „civil” összefogással. 63 Az egyesület történetét világi vezetője írta meg (Pollich 1992), aki a csoport műkedvelő karnagya, koreográfusa, rendezője volt egy személyben. 166
