Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Sajátos módon tükröződik a polgári öntudat és közösségi tenni akarás jelentősége a monori plébános 1902. évi kezdeményezésének sorsán. Célkitűzése meglehetősen általános: „a róm. kath. híveket a hit és kér. szeretetben egyesíteni, a szívüket és lelkűket művelni, nemesíteni s a felsőbbség iránti tisztelet és engedelmességre tanítani.”40 E célra, püspöki támogatással41 hívja létre a Katolikus Földművelők Egyletét, amelynek „tagja lehet minden r. kath. férfi és nő, aki 15-ik évét betöltötte.”42 A kezdeményezésnek nincs közösségi felhívó ereje, így érthető, ha az alakuló ülésen alig jut túl. A kudarc oka persze összetett. A nem sokkal azelőtt Monorra diszponált plébános, Sandula Imre (korábban tíz évig kecskeméti káplán), a hívek érdektelenségére panaszkodik.43 Am a helyi sajtó is támad. Az egyháztanács egyik tagja teszi közzé ellenvetéseit: miért szervezkednek a katolikus földművelők külön, ahelyett, hogy felekezeti megosztottság nélkül összefogna a parasztság.44 Talán Sandula Imre közbejött súlyos betegsége is hátráltatta a szervezést.45 Ha az egyleti gondolat a századfordulón még korainak bizonyult, húsz év múltán, a két világháború közötti Magyarországon kibontakozó ’katolikus reneszánsz’ idején szinte elemi erővel tört elő. Ennek első adata, hogy 1922-ben az Egri Főkáptalantól mint kegyúrtól önálló egyesületi terem építéséhez kér támogatást az egyházközség (hiába).46 így az egyleti élet helyszíne egyelőre a katolikus iskola, amelyet 1925 nyarán átalakítanak: három tantermét deszkafallal választják el, hogy egybenyitható legyen az egyesületi rendezvények, műsoros estek céljára. Az átalakítás költségeit az iskolások és a nagyobb leányok műsoros estjeinek bevételéből fedezik.47 1924-ben, lelkigyakorlat keretében, 75 taggal megalakul a helyi Credo, a felnőtt férfiak hitvallásos egylete.48 „Havonként tartanak összejövetelt, ahol 40 Monor és Vidéke I. évf. 33. sz. 1902. október 12; Monorkerületi Lapok II. évf. 42. sz. 1902. okt. 19. 41 Uo. 42 VPL Consociatio 3700/1902, 3974/1902. 43 História Domus II. 4. 44 Kégl János vitairatai: Monor és Vidéke 1902. október 26. I. évf. 35. sz.; november 9. 37. sz. Sandula tisztázza: célja a vallásos buzgóság növelése, nem pedig a társadalom megosztása. A tagok kötelességei: „1) vasár- és ünnepnap a munkától tartózkodni, szt. misét hallgatni; 2) a húsvéti szt. gyónást elvégezni; 3) nagy betegség esetén az utolsó szentséget fölvenni; 4) körmeneten a díszzászló alatt részt venni.” Monorkerületi Lapok II. évf. 44. sz. 1902. november 2. 45 História Domus II. 4-5. 46 I.m. 20-21. 47 Az Egyháztanács 1925. augusztus 30-i ülésének jegyzőkönyve. 48 A lelkigyakorlatot a neves hitszónok, P. Bőle Koméi vezeti. História Domus II. 22. 163
