Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Berdán Zsuzsanna: Szent Péter és a gomba, avagy a gomba keletkezésével kapcsolatos legendák a magyar népi kultúrában
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. és a szereplők segítségével.44 A tárgyalt mese főszereplői Krisztus és Szent Péter. Krisztus minden esetben egy pozitív magatartásformát képvisel, a mindenek feletti bölcsességet, míg Szent Péter az ellenkezőjét. Ugyan mindkét egyházi személyt antropomorfi- zált alakban látjuk, Jézus teremtő ereje és példamutató magatartása az egyházi morális nevelés példázata, míg Szent Péter a torkos és/vagy engedetlen hős szerepében az emberi gyengeséget jelképezi, ami elengedhetetlen a tanulságos jelenet ábrázolásához. „A földi lény bukdácsol a bűn és az erény között, s csak nehezen tud ellenállni a rossz csábításának.”45 A Krisztusról és Szent Péterről szóló epikus folklóralkotások a katolikus szimbólumrendszer eszközével keletkeztek és az igazmondás igényével mesélik. Nyilvánvalóan jelen van bennük a „csoda” égi eredete, valamint Isten teremtő ereje (pl. jelen esetben a gomba teremtése), de rejtetten a tudatlanság és az ártatlanság azonosítása is. A gomba keletkezéséről szóló elbeszélésekben megjelenik az isteni világrend bizonyítása (teremtés), a gondviselés (hiszen az elhullott étel nem vész kárba), az igazságszolgáltatás, és az igazságszolgáltatás égi eredete. A történetben rejlő értékrend nem csak a keresztény etikát hirdeti, hanem a közösség mindennapi életében való viselkedési normát is, a szövegben megjelennek azok az íratlan szabályok, amelyek a társadalmi együttéléshez szükségesek. Olyan pozitív értékeket közvetít, mint amilyenek a szegénység, becsületesség, jólelkűség, igazmondás, szolgálatkészség, az isteni akaratnak való engedelmesség, az adott állapot elfogadása, hálaérzet a felsőbb lények iránt stb.46 Amellett, hogy a történet eredetmagyarázó alapról indul (cím), és az eredetmagyarázó befejezés formulájával zárai, valamint etikai példázattal is szolgál, ábrázolásmódjában tréfás, előadásmódjában szórakoztató. A szereplők az egyház hivatalos szentjeinél jóval emberibbek. Krisztus, mint az oktalan gyermekkel bánik Péterrel, aki csínytevéseit hiába igyekszik elleplezni.47 A bibliai szentek tréfás mesékben való megjelenítésén a túlvilág antropomorfizálásának vágya érződik.48 A szentek is követhetnek el hibát, a helyes cselekvés lényege hibáink elismerésében (bűnbánat), Jézus követésében és az Ő szavának elfogadásában rejlik. 44 Lásd MNLI. „eredetmagyarázó mese” címszó alatt, www.mek.oszk.hu [2012.09. 19.] 45 Lammel-Nagy 1995. 310. 46 Uo. 311. 47 Uo. 48 Bemát 1982. (Magyar népmesekatalógus 3.) 12-13. 145
