Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Berdán Zsuzsanna: Szent Péter és a gomba, avagy a gomba keletkezésével kapcsolatos legendák a magyar népi kultúrában
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Nem csak a bibliai hősök kapcsolják össze ezeket a történeteket a népi vallásossággal, hanem a cselekmény ideje is meghatározó ebben a tekintetben. Abban az időben történik „amikor Krisztus urunk még a földön járt.” „Jézus földi vándorlásának ideje éppúgy mitikus idő, mint a teremtés ideje, beletartozik a világ végső kialakításába. Minden teremtő aktus arra szolgál, hogy az isteni hatalmat elismertesse az emberrel.”49 Vannak vidékek, ahol a tárgyalt etiológiai mesének csupán a nyomaira lelhetünk. Zsigmond Győző a mezőségi Magyarszováton jegyezte le a következőt: „Ahová lehull a kenyérmorzsa, abbó csinálódik a gomba.”50 Dél-Gömörben úgy tudják, hogy Péter-Pálkor, amikor esik az eső, akkor veti az Úr a gombát Péter által.51 Más, egyedi történeteket is lehet hallani, amelyeknek nincsenek variánsaik, legalább is azok nem ismertek. Ilyen történet pl. Bosnyák Sándor erdélyi néprajzi gyűjtéséből az a példa, amikor egy szegény asszony búcsú napja alkalmából galuskát főz. Senki nem tér be hozzá enni, így kiviszi a fazéknyi ételt az erdőbe, s egy fa alá önti. A galuskából másnapra gomba lesz.52 A hittel és a nép hiedelemvilágával összefüggésbe hozható néhány népi gombanevünk is. Zsigmond Győző szerint mintegy 32 gombanév jelöl kb. 25 féle gombát úgy, hogy valamiképp kapcsolhatók a boszorkánysághoz, az alvilághoz, a hithez és a hiedelmekhez.53 Egészen, vagy viszonylag közvetlen a kapcsolat az ördög, Isten, kígyó, pünkösd... stb. szavakat tartalmazó gombanevek esetében. Ezek közül példaként a következőket említem: sátántinóm (mérgező, dögszagú gomba); vérző kígyógomba (nem ehető); sátángomba (mérgező); szentgyörgygomba (ehető); Isten pohárkája, jézuskenyérgomba (nem igazán tekinthető ehetőnek, de nem is mérgező, jósolnak belőle). További elnevezések: pünkösdi tinóri (igen ízletes, ehető gomba); júdásfule gomba (ehető és gyógyhatású gomba); mátégomba (ízletes, ehető); szentannagomba (ehető); szentpéteri gomba (ehető). Az ehető, esetleg gyógyító gombák általában jó (isteni, égi), míg a mérges gombák rossz (ördögi, alvilági) jelzőt kapnak, ez arra a hiedelemre utal, miszerint a rossz gomba az ördög müve, a boszorkányok eszköze. Előfordulnak kivételek is, mint például az erdei szömörcsög esetében. Ezt a gombát ugyanis a Mátrában szentannagombának nevezik, míg a Szilágy49 Uo. 50 Zsigmond 2009. 16. 51 Lengyel-Limbacher 1997. 129-130. 52 Kempelen Farkas Digitális Könyvtár: Magyar Néprajz 5. köt. Népköltészet: A növények keletkezése. www.tankonyvtar.hu [2011. 03. 14.] 53 Zsigmond 2009. 88. 146
