Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Berdán Zsuzsanna: Szent Péter és a gomba, avagy a gomba keletkezésével kapcsolatos legendák a magyar népi kultúrában
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. és a kígyómarások ellen régen liliomot is használtak egyes vidékeken,27 ami pedig a tisztaság (Mária) és a gondviselés jelképe a Bibliában.28 Érdekes történetet mesél el Bertiné, a sepsikőröspataki gombakirály 1999 októberében Zsigmond Győzőnek: „Szent György nap előtt minden hét esztendőbe királyválasztás van a kígyókná. A fiam odament egysze suskagombájé. Körül vették, alig menekült meg. A kígyó fej in van afféle sárga kereszt, két csokorféle, s rajta arany van. Ha zsebkendőt dobnak rá, azt mondják, lehagyja az aranyat. Bé ke csombolyítani zsebkendőve, s akkó leejti a fejérő az aranyat, másképp nem, ha megölik, akkó se. Mondják, van olyan kigyó is, hogy két feje van, ilyenbő lesz a sárkány; szárnya is lesz. Amelyik kígyót hét évig nem látja meg senki, annak lesz hét feje, s az megy fe. Erre mondják, hogy viharkó lehet látni.”29 30 Ebben a rövid idézetben kirajzolódik a nép képzelőereje, képzettársítási hajlama, asszociációs képessége és hiedelemvilága. A Szent György napjára vonatkoztatás sem véletlen, mivel ez a nap a hagyomány szerint jellegzetes napja a boszorkányok gyülekezésének, illetve a kucsmagomba érési időszakának is. A gombával kapcsolatos kulturális jelenségek mindig a gomba külső-belső tulajdonságával, vagy a nép hozzá fűződő hiedelmeivel állnak összefüggésben. A kígyókhoz és a boszorkányokhoz kapcsolódó történeteket azért emelem ki, mert mindkettőt az alvilággal kapcsolja össze a nép, ami szintén a természeti jelenségek kultikus szerepét fejezi ki. Egy háromszéki boszorkányperben olvasható a következő idézet: „...Izsák Boldizsámé azt feleli, azaz vallja: ennek előtte egy néhány esztendőkkel a zágoni Cserében gombáért akarván menni, a Cserében találkoztam Sándor Mi- hálynéval, mostani fogságban levővel, ki karját megfogván kijjebb vezette. Hát egy dudás és egy hegedűs vagyon ott. Volt legalább száz boszorkány asszony, kik táncoltatnak. Őt is táncba vitték. Egész estvéig táncoltatták annyira, hogy alig mehetett haza esze nélkül (...)”3° Érdekes jelenség egyes gombafajoknál, hogy a termőtestek kör alakban jelennek meg a felszínen. Ennek biológiai magyarázata van, a jelenség hivatalos neve boszorkánykor, és a hozzá kapcsolódó hiedelmek szerte a világon ismertek, ahol maga a jelenség is előfordul. A boszorkánykor elnevezés egy középkorba visszanyúló hiedelemből származik, miszerint a gombák ülőhelyként szolgáltak a tánctól elfáradt hiedelemlények 27 Rosta-Rábai 2007. 368-369. 28 „Nézzétek a mezők liliomait, hogyan növekszenek..(Mt 6,24-30) 29 Zsigmond 2009. 31. 30 Bogáts 2000. 73-78. 142
