Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Balázs Lívia: Páduai Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében, s kultuszának életben tartása napjainkban Kunsziget községben
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Esti ájtatosság Az este nyolc órakor kezdődő ájtatosságoknak megkapó, különös hangulatuk van. Az előimádkozó és az előénekes vezetésével zajlik a szertartás, pap nincs jelen. Az adatközlők által említett előimádkozók az idők során: Csapó József, Szalay Márk, Szalay Sándor, Ruzsics János, Szalay János. Újabban az egyházi képviselő-testület tagjait kérik fel. Előénekesek: Virág Mihály, Nagy Mihály, Szalay Lőrinc, a fia Szalay Márkus és Tóth József,60 Virág Mihályné Kovács Anna, Szalay Sándor, Szalay Vincéné Kovács Mária, Adorján Jánosné Venesz Anna, Szalay Józsefné Vinger Erzsébet, Karácsony Lajosné Venesz Mária, Kovács Istvánná Lévai Anna. Az ájtatosság első napját mindig a „Valahányszor e kápolnát nézem” kezdetű énekkel nyitják, majd a Szent Antal-litánia következik. A szent erényeinek felsorolása után közbenjárását kérve elmondják, miért imádkoznak. Ezeket megbeszélik, külön készülnek rá. Esőért, betegekért, árvíz, csapás ellen, családi békéért, az ország helyzetének jobbra fordulásáért. Mindig azért, amire a falunak a legnagyobb szüksége van. Egy tized rózsafiizér elmondása után ismét Szent Antal- vagy Mária-ének jön, majd megint könyörgés. A „Szűz szülője”-vel van befejezve, s a „Csendesen leszáll az este” énekre kivonulnak, és megcsókolják az ereklyét (15. kép). Ezzel ér véget az ájtatosság. A Szent Antal-legendát mindig elénekelik. A népi emlékezet úgy tartja, hogy az Aranykoronán kívül,61 „valami Szent Antal imakönyvből” is énekelt az előénekes, amelyben szép történetek is voltak, de az idők során ez elkallódott. Eltűnését még ma is sajnálják.62 A napjainkban énekelt énekeket úgy gyűjtötték össze azoktól, akik még emlékeztek rá. Legépelt, fénymásolt példányaiból folyik az ájtatosságokon az éneklés. Emlékezetben tartásukban óriási szerepe van az ájtatosságokon kívül a nyugdíjas klub énekkarának. 60 Jáki 1986, 52. 61 Pongrácz Eszter 1716-ban Nagyszombatban kiadott, századokon át igen népszerű, sok kiadást megért imakönyve. LásdTánczos 1996, 143. 62 Elképzelhető, hogy a Soós István-féle imakönyvről van szó: Páduai Szent Antal. Imakönyv a nagy csodatevő szent tiszteletének terjesztésére. Szerkesztette P. Soós István kármelr. áldozópap. A Győri Egyházmegyei Hatóság és a Rendi Elöljáróság engedelmével kiadja a budapesti Kármelita-zárda. 13. kiadás. Budapest, Stephaneum Nyomása, 1902. http://mek.oszk. hu/05000/05078 [2011. 07. 20.] 123
