Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Balázs Lívia: Páduai Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében, s kultuszának életben tartása napjainkban Kunsziget községben
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Szent Antal-búcsú A Szent Antal-búcsú kiemelt eseménye a falunak. A vidékre elszármazottak ilyenkor hazajönnek és részt vesznek a misén. Régen a szent neve napján tartották, ekkor nem dolgozhattak, nem fogtak be állatot (csak amíg a vendégeket beszállították az állomásról), még a legelőre sem hajtották ki őket. Előző nap a takarmányt előkészítették, mindent előre elvégeztek. „Aki ezt megszegte, arra büntetést rótt ki a bíró. Az 1910-es években például Virág András ezen a napon vitte az ökreit vásárba. Nem fogta be, csak kötélen behajtotta az állatait. Megszegte a háziállatok patrónusának tett fogadalmat... Büntetésképpen csákót kellett vásárolni a tüzoltóegyletnek.”63 Több adatközlőm elmondása szerint is a büntetéssel mindig a tűzoltóegyletet kellett támogatni. Ebben a szentnek a tűzzel kapcsolatos szerepe őrződött meg. Bálint Sándor megemlíti, hogy a jószágtartó családok esti imádságban külön könyörögni szoktak az állatok megtartásáért.64 A szegények megvendégelésének szokása is része volt a valamikori ünnepnek. A módosabb gazdák vállalták magukra a feladatot, hogy a környékről ide- sereglő koldusokat ellátják. „ATilaj Lőrincnél volt a reggeli. Teli volt az udvar szegínnyel. Kakaót, meg kalácsot kaptak. A Szalay Mártonékná meg volt az ebéd. Már tudták a szegények, hova köll menni.”65 A mise - amin lehetőség szerint mindenki részt vett - 11 órakor kezdődött. Erre a templomból indult el a körmenet. Elöl egy fiú a fehér szalaggal és virággal díszített keresztet vitte. Ezután a leánykörös lányok a hordozható Mária-szoborral (10. kép)66 és a két fehér, leánykörös csipkezászlóval vonultak egyenruhájukban.67 Őket követték a legények a zöld selyemzászlókkal (Szent György, Szent Ferenc), majd a mi- nistránsok, a falu plébánosa a vendégpappal, kántorral, végül a hívek, elöl a nők, mögöttük a férfiak. Az úton a Minden szentek litániáját énekelték. Miután a díszkapun áthaladtak, már látszott a kápolna. Ezen a részen végig, az út menti árok szélén ott térdeltek a szomszédos községek szegényei, koldusai. Az asszonyok a kendőjüket, a férfiak a kalapjukat tették maguk elé. Ebbe a falu állattartó gazdái ap63 Hécz 2001. 64 Bálint 1977,437. 65 Keller Alajosné Tilai Ilona. 66 „Rúdon hordozható kis Immaculata szobor, amit körmeneteken a nagy leányok szoktak csoportjuk előtt vinni.” Lásd Perger 2010, 56-57. Az ünnepről lásd még Érsek 1991, 11-12., 1994, 8., 2001,2-3., Lendvai 2000, 8., Visi 2010,4. 67 Az egylet az 1940-es évek elején alakult meg és 1946-ig működött. A 14 évesnél idősebb lányokat fogta össze Németh Pál atya vezetésével. Ünnepi egyenruhájuk virágos, rózsaszín, bőszoknyás kartonruha, fehér kötény és harisnya, fekete lakkcipő. Lásd Lendvai 1998. 124
