Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Balázs Lívia: Páduai Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében, s kultuszának életben tartása napjainkban Kunsziget községben

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

Út menti szobor

A templomok, házak előtt, vagy utak mellett felállított önálló Szent Antal- szobrok már több információval szolgálnak vizsgált témánkhoz. Sajnos akad köztük olyan is, amelynek nyoma veszett, csak az írásos dokumentumokból tudunk róla. 15 szoborról sikerült adatokat gyüjtenem. Mindegyikük talpazaton vagy oszlopon álló kő-, illetve műkő alkotás. Közülük három (Hövej, Ménfocsanak, Vitnyéd) festett. Az ábrázolások hasonlóak. A szerzetesi ruhában álló Szent Antal bal vagy jobb karjában az ülő, ritkábban álló (a fertőhomokiban fekvő) gyermek Jézust tartja, másik kezében pedig egy szál liliomot. Egy ugyan kápolnában áll, de eredetileg út menti szobor volt (Vitnyéd).

Az állíttatás időpontjait tekintve a 17. századból kettő (Abda, ma már eltűnt szobor és Vitnyéd) származik. A legnépesebb itt is a 18. században állított szobrok csoportja, öt helységben (Fertőhomok, Hédervár, Répcevis, Sopron- horpács, Sopronkövesd) találunk ilyet. A 19. században kettő (Hövej, Iván), s a 20. században is két szobor készült (Hegykő, Ménfocsanak). Út mellett, határban vagy eredetileg a falu végén álló, tehát fokozott védő szereppel rendelkező szobrok száma magas, kilenc alkotás (Abda, Cirák, Hövej, Kóny, Rá- baszentmihály, Répcevis, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Vitnyéd), a faluban - elsősorban a templom előtt - pedig négy áll (Fertőhomok, Hédervár, Hegykő, Ménfocsanak).

A szoborállítás okai különfélék: birtokviszály szerencsés elintézése emlékére egy (Abda 1681), az állíttató nevéről, védőszentjének, vallási okból szentelt kettő (Cirák-Tóth Antal és Iván - Podiusz Antal, 1807), közbenjárásért háborúban eltűnt gyermek hazasegítéséért egy (Hegykő - Árki József és felesége Rozália, 1926), Amerikában élő magyarok az idegen földön való megsegítésért egy (Ménfocsanak 1905), árvíz veszedelméből való megmenekítésért szintén egy (Vitnyéd 1680). A legnépesebb, öt, a feltételezhetően pestis vagy marhavész emlékére állított szobrok. Valamennyi a 18. században készült, a járványok lezajlásához közeli időpontokban (Fertőhomok 1748, Hédervár 1738, Répcevis 1770, Sopronhorpács 1725, Sopronkövesd 1737). A szobrok gondozását valaha az állíttató család vállalta, a faluban lévőkét sokszor a közelben lakók. Napjainkban a helyi önkormányzatok és egyházközségi tagok, lelkes faluvédők próbálják őket rendben tartani.

114