Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Balázs Lívia: Páduai Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében, s kultuszának életben tartása napjainkban Kunsziget községben

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

angyalok, majd Szent Anna után a franciskánus barokk Szent Antalnak foglalta le. „így született meg a kilenc kedd néven emlegetett fogadalmi ájtatosság.”10 11 A kultusz kibontakozását a 17. századra teszi, s egyfelől a Balkánról, Remete Szent Antal apát jószágpatrónusi tiszteletéből," másrészről a délnémet barokk hatásából eredezteti.

Ajószágvész idején tett fogadalomból emelt Szent Antal-kápolnák, s az, hogy a szent neve napján az ország több településén nem fogtak be állatot, hogy dologtiltó napnak számított, amelyhez még számtalan hiedelem fűződött (pl. tilos volt lisztbe nyúlni), a Remete Szent Antaltól való eredetre utaló nyomok. Akárcsak a szentantalcipó intézménye, amellyel a szegényeket segítették, illetve a Szent Antal tüzének, az Orbánénak ráolvasással való gyógyítása, hiszen Antal apát kenyérkultuszához, illetve az antonita rend működéséhez köthetőek.12 Az Antal-napi vagy tavaszi kultikus újtüz meggyújtása, s rajta egészségvédő céllal az állatok átvezetése ugyancsak erre az eredetre utalnak.

Bálint Sándor szerint a délnémet, bajor, osztrák barokk hatása is jelentősen befolyásolta a kultusz alakulását. A 15. században Padovában megalakult Szent Antal Társulat szerteágazása a barokkban teljesedett ki, a vallási újjászületést hirdetve. Az udvar, a felső arisztokrácia után, hamarosan a társadalom szélesebb rétegeit is tagjai közé vonzotta a Habsburg Birodalomban.13 Ebben a korszakban - tekintve a sajátos történelmi helyzetet - a szent mint harctéri patrónus nagyon jelentős szerephez jutott. Ennek alapját az Órán bevételéhez köthető csoda legendája adta. Szokássá vált minden jelentősebb hadi cselekedet előtt a szent közbenjárását kérni,14 s az ábrázolásokon Szent Antalnak tengernagyként való megjelenítése ekkor vált gyakoribbá.

10 A legenda szerint 1617-ben egy bolognai asszonynak megjelent a szent, s azt parancsolta, hogy kilenc kedden szobra előtt imádkozzon, s kérése akkor nyer meghallgatást. A kilenc keddi fogadalmi ájtatosságnak, mely hazánkban még a 20. században is ismert volt, ez az előképe. Lásd Bálint 1977, 434-435.

11 A sokácok és bunyevácok példájára a magyarok, s más nemzetiségű katolikusok is tömegesen vettek részt az Antal-napi búcsúkon. Ezeknek egyik jellegzetessége volt, hogy élő állatokat vittek felajánlásként a ferences kolostorokba, Szent Antal áldását remélve minden vész ellen. Ezután visszavásárolták őket, s ebből a pénzből a barátok a szegényeket vendégelték meg. A szegények megvendégelésének aznapra eső szokása innen eredeztethető. Lásd Bálint 1977, 436-437.

12 Az anyarozstól megtisztított, egészséges vetőmagról gondoskodtak a rend tagjai. Lásd Bálint 1977, 439.

13 Pozsonyban 1663-ban, Gyöngyösön 1673-ban, Kecskeméten 1700-ban jöttek létre a legkorábbi magyarországi társulatok. Legtöbbjük azonban a XVIII. században, az 1721-1770 közötti években szerveződött. Lásd Kemy 1995,32.

14 Lotharingiai Károly a szent neve napján fogott Buda ostromához, s az ő csodatévő képe előtt adtak hálát a győzelemért is. Lásd Bálint 1977,446.

111