Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Balázs Lívia: Páduai Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében, s kultuszának életben tartása napjainkban Kunsziget községben

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

Kemy Terézia tanulmányában a fentebb említett kultuszalakító jelenségek mellett kihangsúlyozza a spanyol és portugál dinasztikus kapcsolatokkal rendelkező Habsburgok tudatos propagandájának jelentőségét. Utal arra is, hogy az udvari törekvések eredményességében a magyarországi főnemesség jelentős szerepet vállalt. Különösen az Esterházy család hercegi, grófi ága és az Erdődy, Nádasdi, Széchenyi, Grassalkovics családok jártak hitbuzgalmi tevékenységükkel az élen.15 „A restaurációs, ellenreformációs törekvéseket tükröző udvari kultusz és a társulatok mellett természetesen a ferences rend is jócskán kivette részét e mozgalomban, melyet az irodalom, a képzőművészet és az ereklyetisztelet egyaránt fémjelzett. Főbb állomásai törökellenes szerepe, a Mária-kultusszal való összefonódása. .. .A fölsorolt három tényező mellett nagy szerepet játszott... a Szent pestispatrónus szerepköre is. A meg-megújuló járványok ellen számtalan kápolnát emeltek fogadalomból.”16 „Páduai Szent Antal kultusza a XVIII. század végére általánossá vált, s fokozatosan teijedt tovább a társadalom minden rétegében ... föltűnik tisztelete a parasztság körében is, amely azután töretlenül ápolja tovább a mai napig.”17

3. Szent Antal tisztelete Győr-Moson-Sopron megyében

A Szent Antalra vonatkozó Győr-Moson-Sopron megyei anyag áttekintésével arra próbáltam választ keresni, hogy ezen a területen a Szent tisztelete milyen erősen nyilvánult meg. Munkámban a jelenkori Győr Egyházmegyét vizsgáltam, felhasználva az egyházlátogatási jegyzőkönyvek, schematismusok, földrajzinév-gyűjtemények, műemléki felmérések, helyi monográfiák adatait, illetve a megye kutatóinak18 szakrális építményekkel foglalkozó munkáit és saját helyszíni gyűjtéseimet. Lehetőség szerint próbáltam tisztázni, hogy melyik Szent Antalhoz köthető az adott emlék.

Térképre kivetítve a fellelhető, Szent Antallal kapcsolatos szobrok, kápolnák érdekes eloszlást mutatnak (1. kép). Elsősorban a főbb közlekedési útvonalak mellett, vagy azok közelében lévő településeken, de legsűrűbben a nyugati határszél mentén jelennek meg. Ha történetileg is megvizsgáljuk az érintett

15 Esterházy Pál nádor 118 oltárt emeltetett, közülük több Szent Antal titulusú, nagy adományokat juttatott a ferences rendnek. Lásd Kemy 1995, 33.

16 Kemy 1995, 32.

17 Kemy 1995,35.

18 Askercz Éva, Csiszár Attila, Kottmayer Tibor, Perger Gyula, Székely Zoltán kutatásai, továbbá Aggházy 1959, Csatkai 1953 megyére vonatkozó adatai, Varga I. 1971, Torma 2003 gyűjteménye, Bak 1962, Boda 2002a, Boda 2002b, Gimes 1973, Jászai 1942, Pájer 2002, Rosta 1993, Szalay 1994, Szántó 2008, Tímár 1993, Varga L. 1995 művei, Gosztonyi 1996 cikke.

112