Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1993 (Veszprém, 1993)

Weszprémi István (1723-1799)

mester megöléséért ötven, a ház kirablásáért és felgyújtásáért további hatvan ezüstmárkát (azaz: 4910,80 gramm ezüstöt) fizessenek ki! Ez a rengeteg pénz: 110 ezüstmárka olyan nagyon sok volt, hogy még vásárolt földjeik és szőleik, valamint a veszprémi káptalantól kapott földjeik átengedésével sem tudták volna azt kifizetni! Ezért életükkel kellett volna lakolniuk gaztetteikért! A bűnös egyházi jobbágyok -, hogy életüket a haláltól megmentsék! a Baranya vármegyében lévő Siklósra menekültek. Azonban Kőszegi Henrik bán fia János nádor fia Gergely mester őket Siklóson elfogatta és Paloznakra visszahurcoltatta. Itt aztán újra perbe fogták a bűnösöket. Ekkor a veszprémi káptalan, hogy mentse egyházi jobbágyait - alkut ajánlott Mykoládi Herbordusnak és János nevű fiának. Ugyanis Mykoládi Herbordus, valamint annak sógorai: Benedek és Sebestyén ispánok néhány esztendővel korábban meggyilkolták a veszprémi káptalannak egy Sebreth nevű paloznaki jobbágyát, illetve egy másik paloznaki jobbágyuk feleségét megcsonkították: levágták az orrát és megcsonkították a kezét! - illetve feldúlták Fájsz falut, kifosztottak a veszprémi zsinatra tartó tizenkét papot, valamint erőszakkal elfogták a veszprémi káptalan két vászolyi tiszttartóját. A veszprémi káptalan - azonkívül, hogy lemondott a fenti rémtettek megtorlására indított perrről, még fizettek is Mykoládi Herbordusnak és János nevű fiának tíz ezüstmárkát (azaz: 2455,40 gramm ezüstöt) részben készpénzben, részben terményekben. Ezt a tíz ezüstmárkát azonban a veszprémi káptalan a bűnösökkel fizettette meg! Mykoládi Herbordus és János nevű fia viszont írásban kötelezték magukat arra, hogy a fenti - Paloznaki Jakab mester elleni - gaztettek ellen a továbbiakban pert nem indítanak. A per utózengéi évekig - pontosan 1301. január 1-éig - elhúzódtak, s az ügyet az országbíró előtt csak ekkor zárták le végérvényesen. Veress D. Csaba WESZPRÉMI ISTVÁN (1723-1799) Az első magyar orvostörténész, a himlőoltás előharcosa 270 éve született Veszprémben. Református, polgári családból származik, Csanádi István jogász és Biró Zsuzsanna fiaként. A katolikus városban már a megkereszteltetése is problémát okozott, ezért a család elhagyta a várost. A szülővárosa iránti tisztelete jeléül vette fel évek múltán a Veszprémi, majd Weszprémi nevet. Kilenc évesen a pápai Református Kollégium diákja, majd Sopronban és Besztercebányán tanul. 1741-től a debreceni Református Kollégium diákjaként olyan pedagógusokkal találkozik, akik nagy hatással voltak szellemi fejlő-