Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

A 268-286 számú vadászrepülőgép nem tér vissza

György rep. százados és kísérője. Korinyi József rep. szakaszvezető zuhanórepülésben — az alacsony felhőzeten áttörve — Gyirmótnál egy domboldalba vágódott, s mindkét magyar pilóta szörnyethalt. A légiharcban találatokat kapott egy amerikai — kétmotoros és kéttörzsű — P-38. ,,

Lightning" típusú vadászrepülőgép is, s Bakonybél közelében, Kerteskőnél lezuhant. Pilótája kiugrott, de ejtőernyője nem nyílt ki tökéletesen, s így ő is meghalt. Az első jelentések szerint az amerikai vadászgépet a 101/4. magyar vadászrepülő-század egyik pilótája: Szikora Pál rep. szakaszvezető lőtte le. Az utólagos vizsgálat azonban megállapította, hogy nem ő lőtte le az amerikai gépet, s ezért a 31. sz. Ezredparancsban (1945. február 11.) igazolások hiányában a légigyőzelmet törölték. Valószínűleg egy német vadászgép lőtte le a „Lightninget". Az esetről Somfai János bakonybéli igazgató tanító (sz. 1913. Jánosháza, jelenlegi lakhelye: Pápa, Gyurátz u. 2. sz.) rendkívül érdekes feljegyzést készített közvetlen az eseményekkel egyidejűleg: ,,1944. november 6. Hétfő. A nemzetőrségi foglalkozást ismételten megszakítják a légiriadók. Távoli hosszú robbanás-sorozatok. Valahol a Pápai út közepe táján jövünk, mikor az állandóan jövő-menő gépek közül egynek kiválik a hangja, vészes szirénázással búg egyre mélyebben, aztán csend. A lezuhanó gépnek van ilyen hangja - vélem én. Már kiabálnak is az utcán, hogy egy kéttörzsű gép égve lezuhant. Befutok a csendőrségre, aztán rohanok Kerteskő felé. Közben a megérkezett katonák egy gyakorlatozó csoportja is csatlakozik hozzánk . . . Kerteskő előtt már látjuk a füstöt. A kastélytól nem messze fekszik egy amerikai pilóta holtteste. Feketehajú, magas férfi. A feje csontjai a sértetlen fejbőr alatt összetörve. Az egész fej félrenyomódott. A fogai kitörtek. Orra is eltorzult. Szája véresen tátong. Nem szép látvány. Mellette szét nem nyílott ejtőernyője, gumicsónakja és sok más holmija. Utána a géphez megyünk. Ember mélységű magavágta árokban, mint hatalmas kohóban ég az üzemanyag. A borzalmasan szétroncsolódott gép izzik. Földdel oltják, de újra fellángol. A számát keservesen állapítom meg: 268 286. A kincskeresők persze megrohanják. Izsa István, aki szorgalmasan oltott, egy kis fékhuzalnak valót keres a személygépkocsijához. A nemzetőrségből őrséget hagyunk, majd a holttestet kocsira téve bejövünk. A temetőnél a tetemet szentmihálylovára téve Mészáros Pista egyetemista (most dr. Mészáros István MÉM főosztályvezető), mindenre vállalkozó öccse Viki, Sárfi Lajos szabó és Pittmann Tóni viszik a hullaházba. Azután a csendőrörsre megyünk Mészáros Pistával. Papp főtörzsőrmester leltárba veszi a pilótánál talált tárgyakat: 1 db 500, 8 db 100, 6 db 10, 1 db 1 lírás és 1 dollár. 1 db gyűrű, kés, iránytű, egészségügyi csomag, elsősegélycsomag, igazolványok, fényképek, egy női kép, egy újságból kivágott angol vers a pilótákról, a IX. zsoltár angolul, kézírással, egy újszövetségi biblia,