Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

Zöldágjárás Vigándpetenden

nalig terjedő területről származik, de tudunk szórvány adatokról Bakonyszentlászlóról és Borzavárról is. A zöldágjárás résztvevői leggyakrabban lányok. Lényege a láncban való haladás végig a falun, vagy a falu körül és az igen egyszerű, sokszor csak ősi féldallam terjedelmű dalok éneklése. Időpontja legtöbbször húsvét valamelyik napja, esetleg pünkösd. Vigándpetenden az öregek állítása szerint mindig húsvétkor volt a zöldágjárás — helyi nevén „haj-liliomozás" —, de egyik évben a rossz idő miatt áttették pünkösdre, s azóta is ekkor tartják. A változtatásnak megfelelően a dalszövegben a „piros húsvét napja" helyére is a „piros pünkösd napja" került. A vigándpetendi „haj-liliomozás" a következőképpen zajlik: Pünkösd vasárnapján a petendi leányok az egyutcás falu végére mennek, az ott található bokrokról zöld ágakat törnek maguknak, majd kézfogással felsorakoznak. A lánc végein két-két lány egymással szembefordulva orgonaágból tart kaput. A sor egyik illetve másik fele egymásnak felelgetve énekli a „Hidasmestert" (1). Haj-liliomozás Vigándpetenden