Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

Zöldágjárás Vigándpetenden

Itthon vagyok, csak most jöttem. Eressz által a hidadon! Nem eresztlek, mert leszakad. Ha leszakad, megragasztom. Mivel tudnád megragasztni? Uri gyönggyel, gyöngyvirággal. Hol vennéd az úri gyöngyöt? Isten adná szent markából. Szabad péntek, szabad szombat Szabad szappanozni, Szabad nékem a faluba Szeretőt tartani Akár egyet, akár kettőt, Akár tizenkettőt, Ha az Isten egyet adna, Azt is megbecsülném. Kezét, lábát összekötném, A füstre feltenném, Ha az ördög arra jönne, Kosarába tenném. Mennél jobban sírna, rína, Annál jobban vinném. (az első sor dallamára) Által, általmennék, hogyha nyitva volna. Nyitva, nyitva vagyon, csak bújj által rajta. Hármat termett a magyarnak, Haj liliom! Ezután a sor egyik vége megindul és a kezek elengedése nélkül átbújik a menetirány felé eső kapu alatt a „Bújj, bújj zöldág" kezdetű dalt (2) énekelve és a (3) dallal folytatva, amely a ciklus során még kétszer, mintegy refrénként visszatér („Má vagyon . . ."). Ahogy átértek, a sor újból kiegyenesedik, megállnak és ekkor éneklik a (4) számú dallamot („Jöjj által . . .").