Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)

Munkásgimnázium Veszprémben

kereskedő, Zámbó Gyula és Zámbó János cipész. A kiosztott jutalomkönyvek értéke 25 korona 70 fillér volt. Leglátogatottabbak a farsang előtti és utáni előadások voltak, mivel Krisch Jenő igazgatóhelyettes szerint „farsang alatt a munkásifjúság tánciskolába és mulatságokra jár, ahonnan egyelőre legszebb előadásaink sem képesek őket elvonni." A munkásgimnázium érvényesülésére egyébként a helyi intelligencia rideg magatartása nem volt jó hatással. így nem meglepő az illetékesek jövőre vonatkozó megállapítása: „Ilyen viszonyok között bizony még néhány évi lankadatlan munkásságra van szükség, míg a munkásifjúságot komoly tanulásra beszoktatjuk a munkásgimnáziumba, s míg városunk társadalmával megkedveltetjük munkásiskolánkat, melyet nemes céljaink megvalósításában minden Magyarország kulturális felvirágoztatásáért lelkesedni tudó hazánkfiának istápolni kellene ..." Az ügy iránt elkötelezett személyek azonban további lépéseket tettek, hogy a Munkásgimnázium Bizottság, mint a munkásgimnázium fenntartó testülete határozott szervezetet nyerjen, s elhatározták, annak „Szabad Lyceum, tudományt és ismeretet terjesztő társasággá" történő átalakítását. Ettől nemcsak a munkásgimnázium, hanem a szabadoktatás minden intézménye, általában a kultúra minden kérdése iránti érdeklődés fellendülését remélték. V. Fodor Zsuzsa HÍREK 1890-BÖL „Csendes 1-ső május. Városunkban évtizedek óta olyan csendben nem ünnepelték meg a tavasz eme kedves napját. A munkások aludtak mélyen, nem ébresztette fel őket álmukból a harsány tűzoltói zene. Annál többen rándultak ki a kies Balaton-Almádiba, ahol azután volt elég mulatozás. Többen meg is fürödtek a Balatonban, s azt állították, hogy a víz melege felért a múlt évi júniusival. " ( Veszprém) ,A Szarvas-vendéglőt Hindler, mostani tulajdonosa eladta. A jóhírű vendéglőt, melyben hat bérszoba is van, Huszár János vendéglős és városi képviselő vette meg 12 500 forintért." ( Veszprém)