Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)

A hősök kapuja

gő 97 fillérért, az asztalos munkát Rohonczy János 1209 pengő 40 fillérért vállalta el. A közgyűlés a Hősi Kapu építésére begyűlt összesen 32 ezer pengő alapösszeget 6500 pengővel egészítette ki. A polgármester kérésére a püspökség — a szemináriumi tanári lak kertjéből 10 négyszögölet engedett át a Hősi Kapu építésének céljára. A 164. sz. közgyűlésen a polgármester bejelentette, hogy a Hősi Kapu szobrászmunkáira négy pályázat érkezett be, ezek közül Rajky István szobrászművész ajánlatát fogadták el: két darab babérkoszorút tartó angyalt — a kapu stílusának megfelelően „romános archaizálással" (azaz neoromán stílusban) budakalászi mészkőbe faragva (és az építés helyére szállítva) összesen 1400 pengőért; egy darab kardot babérággal pedig 85 pengőért (összesen: 1485 pengőért.) A Hősi Kapu építése 1936 nyarára elkészült. Az 1936. évi 130. közgyűlés kimondotta, hogy a már készen álló Hősi Kapu termében — az elesett hőseink neveit megörökítő márványtáblák előtt — a kaput tervező műépítész tervei alapján egy zirci márványból épített szarkofágot helyeznek el, amely egy ismeretlen katona földi maradványait foglalja magába. A szarkofágot a Veszprémi Kisipari Szövetkezet építette 550 pengőért. Az 1937. évi 75. közgyűlés elkészítette a végelszámolást, mely szerint kifizettek: Bán Károlynak 19 972 pengőt, Csornai Mihálynak 502 pengő 79 fillért; Viczena Sándornak 712 pengő 66 fillért, Rohonczy Jánosnak 1087 pengőt; a hősi nevek bevéséséért 461 pengőt, az üvegfestésű ablakokért 523 pengőt; a kovácsoltvas lámpatestekért 103 pengő 60 fillért; a szobrászmunkáért 1458 pengőt; a kovácsoltvas kilincsekért 240 pengő 62 fillért; a szarkofágért 550 pengőt. A Hősi Kapu felavatására a Szent István Év (I. Szent István halála 900. évfordulója) alkalmával, 1938-ban került volna sor, számos más létesítménnyel (Szent István völgyhíd, Szent István és Gizella szobrai a várban, Szent Margit templom, stb.) egyetemben. Azonban a politikai események miatt az objektumok átadására csak 1939 júniusában került sor. A Hősi Kapu átadására 1939. június 17-én, vasárnap került sor ünnepélyes formában. A borús idő és eső ellenére nagy tömeg gyűlt össze a reggeli órákban az alsóvárosi temetőben, az első világháború ideje alatt a veszprémi hadikórházban meghalt katonák hősi temetőjénél, ahol ünnepélyes keretek között exhumálták egy névtelen katona földi maradványait. Az ércládába zárt maradványokat a hősi temetőben levő kereszt előtt ravatalozták fel, amely mellett két órán át díszőrség állt fel. Délelőtt 09 óra előtt a ravatalnál Kolossváry László ny. ezredes mondott beszédet, és a Veszprémi Dalegylet és az Iparosdalárda egyesített kórusa énekelt Gaál Sándor karnagy vezényletével. Délelőtt 09 óra után indult meg az ünnepélyes menet, melyben az ércládát a temetőből a Hősi Kapuban kialakított Hősök Termébe vitték. A gyászmenet élén a jutási altisztképző iskola katonai díszszakasza ha