Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1989 (Veszprém, 1989)

„Ez a divat" a honfoglalás korában

Halála után Antoninus Pius lett a császár, majd Marcus Aurelius, a filo­zófus császár, aki uralkodásának nagy részét a dunai limes mentén, a mar­komannokkal csatázva töltötte. K. Palágyi Sylvia ,egyenesnek kell lenni, nem pedig kiegyengetettnek." „Szeresd a magad kis mesterségét, amibe beletanultál és találd benne kedvedet." „Ne gondold azt, hogy ami neked nehezedre esik, az emberi­leg lehetetlen." Marcus Aurelius (i. sz. 161-180.) (Fordította: Huszti József) ,,EZ A DIVAT" A HONFOGLALÁS KORÁBAN Cikkünkkel egy sorozatot szeretnénk elindítani, melyben megpróbáljuk rekonstruálni a honfoglaláskori női viseletet. Kiindulási alapunk a régészeti feltárások során előkerült sírok, az ezekben található mellékletek. Mivel múzeumunk munkatársai elsősorban a megye területén folytatnak ásatáso­kat, így elsődlegesen a helyi „divat" kap helyet, de mint látni fogjuk, ha némi eltéréssel is, hasonló viseletet más területeken is megfigyelhetünk. Hiszen akárcsak napjainkban is, a korabeli divatáramlat többé-kevésbé egy­séges volt, melyet az egyéni ízlés még egyedibbé, sajátságosabbá tett. A honfoglalás korában a társadalmon belül a vagyoni helyzet alapján már kialakulnak a különbségek, ami a viseletben is nyomon követhető. A vezető réteghez tartozó nők díszes ruhában jártak, nemesfémből készült ékszereket, ruhadíszeket hordtak. A középrétegbelieknél kissé szerényebb kivitelű, de hasonló öltözékek figyelhetők meg. Végezetül a köznéphez tar­tozó nők divatja a legegyszerűbb. Ők is követték a kor divatját, utánozták a vezető rétegbeli nők viseletét, de szerényebb kivitelben. Sorozatunkban e két utóbbi társadalmi réteghez tartozó nők viseletét szeretnénk bemutatni: három alkalommal a gazdagabb és egy alkalommal a köznépi réteg női divatját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom