Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1989 (Veszprém, 1989)

„Csillogás és nyomorúság"

,,CSILLOGÁS ÉS NYOMORÚSÁG" (Egy ausztriai múzeumi tanulmányút emlékezetes kiállítása) A régebbi útikönyvekben csak néhány szerény utalást, az újabb - főként osztrák — kiadványokban annál több figyelemfelhívó ismertetést talál az olvasó a Bécstől 70 kilométerre északnyugatra fekvő Krems város melletti Grafeneggi kastélyra, amely ma az alsó-ausztriai tartomány egyik új idegenforgalmi büszkesége. Nem véletlen a korábbi időszak ismerethiánya, hiszen a kastély újjáépítésére és restaurálására csak az utóbbi néhány évben került sor tetemes szellemi és anyagi erők ráfordítása révén. A historizmus e szép építészeti emlékének a helyreállításával a kastély tulajdonosa és az országos szervek új rendeltetést is igyekeztek adni az épületnek egy itteni kultúrközpont kialakításával. Néhány éve Grafenegg kiállításaival, koncertjeivel, rendezvényeivel egész Alsó-Ausztria vonzerejévé vált. Nagy kulturális eseménynek számított az elmúlt év végéig fennállt „Das Zeitalter Kaiser Franz Josephs 1880-1916. Glanz und Elend" („Ferenc József uralkodásának ideje 1880-1916. Csillogás és nyomorúság") című kiállítás, amely szerves folytatása volt az 1984-ben megrendezett, a császár uralkodása első évtizedeit bemutató kiállításnak. Mindkét rendezvény létrehozásában egy osztrák és külföldi muzeológusokból, restaurátorokból és belsőépítészekből álló szakembergárda működött közre, amely egy még máig is visszhangzó nemzetközi szakmai elismerést vívott ki, szép példáját adva a közép-európai országok e téren is megmutatkozó együttműködésének. Már az első grafeneggi kiállítást követően fokozott érdeklődést konstatálhattak a rendezők az Osztrák—Magyar Monarchia, különösen annak kultúrája és művészete iránt. Hamarosan több helyen rendeztek a századvég és a századforduló művészetével kapcsolatos bemutatókat, így 1985ben Darmstadtban, ahol a cseh, 1986-ban Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában a magyar művészet 1896—1914 közötti fejlődését tekinthették meg a látogatók. Az 1987-ben a Grafeneggi kastélyban megrendezett kiállítással a kultúrtörténeti szempontok előtérbe helyezésén túl a rendezőknek az is célja volt, hogy bemutassák a Monarchia utolsó évtizedeinek politikai, gazdasági- és társadalmi jellemzőit, s hangsúlyossá tegyék a megrendíthetetlennek hitt nyugalom és a feszültségek, a mindennapi élet és az ünnepek ellenpontjait. Ezt az időszakot gyakran nevezik „belle Epoque"-nak, azaz boldog békekornak, ugyanakkor „fin de siècle décadence" — vagyis a századvégi hanyatlás korának. Ez a hanyatlás valójában a századforduló mély rétegekben gyökerezett válságának megnyilvánulása volt, amelyben a gazdaságot