Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1989 (Veszprém, 1989)

Asszonyfarsang a Balaton-felvidéken

Róza maga kereste házról házra járva, még az utcai rendőrt is mozgósították Jakli fellelésére. Persze senki sem árulta el, ki ölte meg a madarat. „Jaklit soká nem tudta feledni Róza néni, de azért maradt még etetni való állatja elég" — emlékezett vissza Jókai Mór Károly bátyjának lánya, Hegedüsné Jókay Jolán. Ács Anna JÓKAI ADOMA A komáromi kefekötő Élt Füreden egy kedves öreg földbirtokos, Garami János, akinek Jókai sógora mint kezelőorvos abstinenciát rendelt ama bizonyos csopaki bor dolgában. De Garami sehogy sem akart belenyugodni Huray dr. rendelkezésébe. -Azt én sohasem vettem észre - hangoztatta János bácsi - hogy a bor ártana. Sőt mostanság könnyebben iszom. Jókai szelíden reflektált rá: - Persze, persze, akár a komáromi kefekötő, aki mindig erősködött, hogy bortól, sörtől, pálinkától bizony nem gyöngül el az ember. Verte a mellét így szólván: Tavasszal beteg voltam, hát azt mondta a sógorom, hogy majd küld egy kis hordó badacsonyit, attól megerősödöm. Küldött is. Mikor a hordó megjött, olyan gyönge voltam, hogy nem tudtam fölemelni. Azóta minden nap iszom belőle egy litert és most már félkézzel felemelem a hordót. .. (Tábori Kornél gyűjtése) Lejegyezte: Ács Anna ASSZONYFARSANG A BALATON-FELVIDÉKEN A Vízkereszttől (jan. 6.) hamvazószerdáig (a Húsvét előtti hat hetes nagyböjt kezdetéig) tartó időszakot Európa-szerte farsangnak nevezik. Legfeltűnőbb mozzanata az álarcos-jelmezes felvonulás volt, amelyre vonatkozóan már a 15. századtól ismeretesek adatok. A farsang időszaka a tél végét, a tavasz kezdetét jelenti, tehát évnegyedkezdet is egyben, amikor a hiedelmek szerint megnő a gonosz, ártó hatalmak ereje, amelyek ellen fokozottabb védekezés szükséges. Hagyományai több pogánykori ünnepre vezethetők vissza, egyes elemei magukkal a saturnáliákéval (lupercália, mamurália, Mithras kultusz) egyeznek meg. A