K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2008/10. (Veszprém, 2008)

KIRCHHOF, ANITA: The decorative system and reconstruction of the red dining room at Baláca - A balácai vörös ebédlő dekorációs rendszere és rekonstrukciója

A BALÁCAI VÖRÖS EBÉDLŐ DEKORÁCIÓS RENDSZERE ÉS REKONSTRUKCIÓJA A Balácán feltárt korai falfestmények közül mintakincsében és színkezelésében a vörös ebédlő a legdíszesebb, legváltozatosabb és részleteiben is legaprólékosabban kidolgozott. Nevét a főzóna medalionjaiban ábrázolt ételekről és a nagyobb panelek alapszínéről nyerte. A falfestményen, a nagyobb, vörös, áthatolhatatlanság érzetét keltő felület egységét azzal ellentétes, sötét tónusú, gazdagon díszített mezőkkel törték meg. A vörös ebédlő, a vörös-fekete alapszíneivel, a Kr. u. I. század második felében és a II. század elején a nyugati- és északi provinciákban széleskörűen elterjedt festészeti sémát követi. A régi, 1970-es években lebontott B. Thomas E. által készített rekonstrukció arányaiban és részleteiben módosításra szorul. Az új rekonstrukció összeállítása még folyamatban van, azonban a falfestmény fő jellegzetességei és az arányok alapján az oldalfal kiszerkeszthetővé vált. A falfestmény mezőinek pontos méretei az összeállítást követően, esetleg, kismértékben még módosulhatnak. A falfestményt felül teljes egészében festéssel kialakított stukkósávval díszítették és zárták le. Az árnyékolással plasztikussá tett stukkólécek között narratív történetet elbeszélő vörös-zöld-kék alapú képszalagok váltakoznak. Az egymást követő képszalagokban szárazföldről a tenger felé történő egyirányú, mozgás valószínűsíthető, amely a helyiség két falán tükörszerü kialakításban készült. A színes képszalagok felosztása kisebb, rövid-széles-rövid, képmezőkre a főzóna ritmusát adja vissza. A vörösalapú képszalagok középső, szélesebb képmezőiben változatos szárazföldi jeleneteket ábrázoltak, vadászatot, a vad hazaszállítását, talán épp a vadászattal kapcsolatos áldozat bemutatását és bokszoló jelenetet, amelynek nélkülözhetetlen kellékeit egy kis asztalkán örökítettek meg. A zöld képszalagokban vízparti jelenet ismétlődik, az ezt követő kékalapú sávokban, pedig fantasztikus víziszörnyek úsznak delfinekkel. A stukkódíszítések képszalagjaiban az étkezések során feltálalt állatok élőhelyét, elfogását és a vacsora közben bemutatott szórakoztató jeleneteket örökítettek meg kedvcsinálóként. A mulattatást szolgálta még, hogy minden jelenetben groteszk figurákat szerepeltettek. A vörös ebédlővel egyidőben, ugyanazon festők által, készült a balácai 11. helyiség festett és reliefes stukkódíszítése. A balatonfüredi villában előkerült és a balácai stukkókkal azonosan váltakozó alapszínek, a megegyező téma és motívumkincs alapján azonos mintakönyv forgására következtethetünk, amely nem feltétlenül köthető egy műhely tevékenységéhez. A noricumx Virunum két stukkódíszítésének mintakincse és festett képszalagja megegyezik a balácai festett stukkókkal. A leletek alapján felvetődik a lehetősége az azonos mintakönyv forgásának Noricum és Pannónia belső területein. Miközben a limes mentén elhelyezkedő pannóniai városok egykorú falfestményeinél megvan a festett képszalagos stukkódíszítés, amely színválasztásában hasonló, de teljesen más a színek és a jelenetek összeválogatása, valamint a képmezők formai kialakítása. A jelentős különbségek alapján feltételezhető, hogy azonos időszakban más mintakönyv forgott és volt használatban a limes mentén és más a belső Pannónia területén. A főzóna medalionjaiban főzésre előkészített ételek alapanyagait ábrázolták. A képmezőkben a vacsora (talán még az előétel) egyes fogásait jelenítették meg. A csendéletsorozat a tojással indult és a csemegével végződött. A főételt, a húsos fogást a középső, szélesebb mezőben történő elhelyezéssel is hangsúlyozták, valamint az eltérő arányok megválasztásával