K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2008/10. (Veszprém, 2008)
K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai római kori villagazdaság főépületének (I.) peristyliuma 1.
Már 1976-ban világos volt, hogy az 1. kutatóárokban a 32/VI. folyosó É-i szélét követő vesszős, gerendás leomlás egy gerenda-vessző szerkezetű válaszfalnak a maradványa. (36-37. ábra) Ategulákból és imbrextöredékekből álló tetőomladékra borult fal maradványa a folyosó terrazzojának szélétől 264 cm hosszan terült el, 18 vastagsága ezen a szakaszon 15 cm (nyílván már hiányos) volt, a 32/VI. folyosóra merőleges, faszénszemcséket tartalmazó gerendaárok szélessége pedig 16-18 cm. Alatta piros, piros-fehér falfestménytöredékek kerültek elő. A leesett válaszfalba mélyedő, 38 cm átmérőjű cölöplyuk az Árpád- ill. középkori építkezések maradványai. (36-37. ábra) A törmeléktől megtisztított fal felszedésére 1977-ben és 1978-ban került sor. 1977-ben a 30. szelvény maradványait emelte ki Felhősi István művészrestaurátor, majd 1978-ban került sor a többi, kertet ábrázoló falfestmény töredékeinek felszedésére. (8. ábra) Ebben a munkában Král Éva és Felhősi István művészrestaurátorok ill. a veszprémi múzeum restaurátorai vettek részt. A falfestmények tisztítását, konzerválását, beágyazását és eredeti helyére történő felállítását Felhösi István és Král Éva végezte el. 19 A belső udvar D-i falát az udvart körülvevő folyosók terrazzopadlóinak készítésével egyidejűleg, vagy közel egy időben, egységes elgondolás szerint állították fel. A terrazzopadló szélénél lépcsősen lemélyülő, lekent gerenda ágy a válaszfal alapjául szolgált. Az erre állított függőleges gerendák közét vesszőkkel töltötték ki. Ez a szerkezet képezte a falmagot, amelyet azután mészhabarccsal tapasztottak, majd alapozó vakolatokkal és festett réteggel látták el. Az Árpád- és középkori bolygatásoktól eltekintve, hála a fakonstrukciónak, a falfelület szinte teljesen együtt maradt a leborulás során. (18., 21., 24., 39-40. ábra) Visszafordításukat követően a felület összeállítása magától értetődőnek látszott. A 29. szelvényben a 32/VI. folyósóra és annak D-i szélétől az udvaron fekvő falfestményre merőlegesen 282 cm hosszan elterült téglatöredékekből falazott és stukkóval borított, szögletes alapú, elülső oldalán ívelő fél oszlop megzavarta ezt az egységes képet. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez a belső udvar K-i, rövid oldalfalának D-i pilléréhez tartozik, annak stukkó borítása volt 20 . (7. ábra) Az udvar D-i oldalát tehát 50-58 cm vastagságú, 40-49 cm-re elkeskenyedő kőfalra fektetett, max. 30 cm széles, 13-17 cm magas gerendára 2 ' állított, könnyű szerkezetű fallal elfalazták, s udvar felőli oldalára fehér alapon kertet festettek. A 17,20 (17,25) m hosszú felületet 6 fél oszloppal tagolták. Az intercolumniumok távolsága különböző volt. A két szélső mező 90 ill. 100 cm széles volt, a 2. és 3. mező eltérő volt, míg a 4., az 5., és a 6. mező nagyjából hasonló szélességű, azaz 267 cm, ami megfelelt a 2. és 3. oszlop közötti távolság számtani közepének. A 33 cm széles fél oszlopok alját félköríves téglák képezték, hátoldalukat téglalap alakúra tört tégladarabok habarcsba rakott, egymás fölé illesztésével szilárdították meg. A fél oszlopok a fekete rácsmotívum magasságáig fekete festést kaptak, azon felül, így a többszörösen tagolt oszlopfő is (10. ábra), fehér volt. A4., az 5. és a 6. fél oszlop mellett jól láthatóan ill. nyomokban sárga keretezés látható. Az abakusz felső sárga sávjára vörös asztragal motívumot festettek. 22 Ugyanez a motívum zárja a K-i udvarfal D-i oldalpillérét is. 23 (72-74. ábra) Az 1 és 5,5 cm között váltakozó szélességű sávokkal függőlegesen, vízszintesen és kereszt alakban osztott rácsozat 69-72 cm magas, szabálytalan, 83 és 108 cm között váltakozó szélességű elemekből áll. Az első és az utolsó mezőbe egy-egy rácsmotívum, a többi oszlopközbe 3 rácsmotívum került. A fekete rácsok mögül kibukkanó növényzet, zöld levél, piros, sárga és kék bimbó, ill. sárgával és kékkel árnyékolt piros, kinyílott virág a gránátalma bokrokra emlékeztet. A Földközi-tenger mentén honos 173-185 cm magas, 7-8 cm széles vörös-barna törzsű, barnás és zöld levelekkel
