K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2008/10. (Veszprém, 2008)
K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai római kori villagazdaság főépületének (I.) peristyliuma 1.
ábrázolt vad olajfák 24 a fél oszlopok felöl a porticus fenestrata ablakai felé hajlanak 25 (5972. ábra) A Vezúv-környéki antik városok folyosóinak ablaknyílásaihoz hasonlóak lehettek a balácaiak is. Mivel rekonstrukciójukhoz nem állt rendelkezésünkre elegendő, egymáshoz illeszkedő töredék, a falnyílások áttörésétől eltekintettünk és csak jelzésszerű bemutatásukat tartottuk szükségesnek. (59., 60., 80. ábra) Az állatvilágot csak egy pár madár, egy faágán ülő ill. szálló gyurgyalag képviseli a K-i első fél oszlop bal és jobb oldalán. 26 (71., 72. ábra) A peristylium három, másik oldalának fala (felmenő fala) azonban más technikával, jellemzően téglából, vízszintes téglasorokkal ill. opus spicatum technikával készült. A ferdén rakott téglák lenyomata mindhárom (E-i, Ny-i és K-i) oldalfalban, a Ny-iban részlegesen, megfigyelhető volt. A felmenő falak vastagsága: É-on 30-38 cm, Ny-on 36-40 cm, K-en pedig 36-42 cm. A kő alapozások azonban szélesebbek voltak, azaz É-on 46-56 cm, Ny-on 44-52 cm, K-en 47-52 cm. (12., 13., 15. ábra) É-on, annak ellenére, hogy Rhé Gyula oszlopalapokat feltételezett itt 27 , az 1976-ban újra kezdett ásatások során erre semmi sem utalt. A Ny-i és a K-i rövid oldalt, a sarokpilléreken kívül, még oldalanként összesen két-két pillérrel tagolták. A rövid oldalakon tehát a sarokpilléreket is beleszámítva, összesen 4-4 oszlopot építettek. Mindegyiket téglából falazták. Rhé Gyula, ezzel szemben, (1. feljebb és 1. ábra) csak a Ny-i oldal négy pillérét ismerte, s a bolygatások miatt nem tudta beazonosítani az ÉK-i sarokpillért, valamint nem tárta fel a K-i oldal DK-i sarok- és két oldalpillérét sem. 28 Az újabb ásatások nyomán tehát bizonyossá vált, hogy a főépület belső udvarának rövid oldalait biztosan 4-4,4048 x 43 -52 cm-es alapterületű pillér tagolta, a D-i oldal könnyű szerkezetű elfalazására festett falképet pedig 6 fél oszlop. Létrejött tehát egy porticus fenestrata-val megoldott valóságosnak látszó peristylium, amelynek É-i oldaláról gyakorlatilag semmilyen információval nem rendelkezünk. A Rhé Gyula által feltételezett Ny-i és K-i bejárat azonban valóban létezett. A vakolt oldalpillérekhez a bejáratok felé, méghozzá más technikával, kőből ill. félköríves téglák segítségével hozzáépített falak azt sugallják, hogy eredetileg a bejárók szélesebbek lehettek és csak később szűkítették le azokat.(77., 13., 14. ábra) Az udvar lejárók sajnos mindkét oldalon sérültek, Ny-on, jobban, K-en kevésbé. A lenyomatok szerint a Ny-i oldalon legalább 140 cm széles, a K-i oldalon a gerenda fészekre tekintettel legalább 74 cm, a falmaradványok alapján pedig legalább 122-123 cm széles bejárat feltételezhető. A K-i lejárat középtengelyében az udvaron 62-64 x 60-63 cm-es fekvő vörös homokkő lap feküdt (5. kő). (11,, 13., 38. ábra) A D-i udvarfal előtt a 30-31. szelvényben fekvő 4 vörös homokkőlap (1.: 57-58 x 67-68 cm, 2,: 59 x62 cm, 3.: 62 x 59-60 cm, 4.: 57-58 x 54-58 cm - 9., 24., 54. ábra), a K-i lejárat kőlapjával együtt a peristylium falfestményes falának elkészültével egyidejű, egységes udvar kialakítási gondolat megvalósításának emléke. A D-i udvarfalon kívül, még ma is jól látható festett foltok maradtak meg a Ny-i udvarfal (32/ V. folyosó) belső falán, a DNy-i sarokoszlopon, valamint a bejárattól D-re eső oldalpillérnél. (78-79. ábra) A DNy-i sarokoszlop festéséről Rhé Gyula is írt, de 1912-ben közölt rajzán üres, vakolatlan felületként ábrázolta azt. Ugyanakkor a sarokoszloptól É felé húzódó folyosófalra vékony piros csíkot festett. 29 (5. ábra) A sarokoszlop lábazatán megmaradt festés fehér alapon sárga-vörös ill. vékonyabb fekete csíkokból áll. A folyosófalon vörös sáv fut tovább. 30 (78-79. ábra) A 32/VI. folyosó Ny-i felében a falon talált rácsmintás, keskenyebb fekete rácselemekből és erősen stilizált zöld és piros virágokból álló falfestményt is megfestette Rbé Gyula, fent hivatkozott rajzán. (5. ábra) Az 1976-ban újra induló ásatások idején ismét
