K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2005/9. (Veszprém, 2005)

KIRCHHOF ANITA: Újabb adatok a balácai ún. vörös-fekete szoba rekonstrukciójához

KIRCHHOF ANITA ÚJABB ADATOK A BALÁCAI ÚN. VÖRÖS-FEKETE SZOBA REKONSTRUKCIÓJÁHOZ A 2004-es év ünnepi alkalom a balácai római kori villagazdaság kutatásának történetében, mivel 100 évvel ezelőtt kerültek napvilágra a római kori településre utaló első maradványok. Az 1904-es őszi szántáskor, az eke „sárga és pompeji vörös" falfestménytöredékeket fordított ki a földből.

1 Az említett vörös töredékek nagy valószínűséggel, a későbbiek folyamán azonosított,

2 ún. vörös-fekete szoba vagy vörös ebédlő nagyméretű vörös paneljeinek részét képezték. A centenárium alkalmából olyan falfestmény rekonstrukciójára teszek kísérletet, amely a villa felfedezésének első emlékei közül való. A 2003-ban megkezdett, balácai falfestmények feldolgozását célzó kutatómunka magába foglalja a régi, Thomas E-féle

3 rekonstrukciók felülvizsgálatát is. A tavalyi év folyamán az ún. vörös-fekete szoba lábazati zónájának legvalószínűbb kompozíciós megoldása készült el. A helyiség teljes rekonstrukciójának kidolgozása többéves intenzív munkát igényel, amely a rendelkezésre álló töredékek összeválogatását, összeillesztgetését és restaurálását is jelenti. A jelen tanulmányban kisérletet teszek a vörös-fekete szoba legvalószínűbb rekonstrukciójának vázolására, amely az összeállításnak ebben a fázisában még néhány ponton (pl: magasság meghatározása, arányok) nyitott. Azonban a falfestmény sajátos festésmódja, a töredékeken szereplő, rekonstrukciót segítő részletek és motívumok ismétlődése, az arányok és minták ritmusa mind-mind lehetőséget nyújtanak a falfestmény kiszerkesztéséhez. Kutatástörténet A villáról 1904-ben értesülünk elsőként, amikor a mezőgazdasági munkák során megbolygatták a főépület maradványait.

4 Ezt követően, 1906-ban indult meg Rhé Gy. irányításával a római telep feltárása. Az 1926-ig folytatott ásatások során 12 épület, többek közt számos falfestmény és mozaik került napvilágra.

5 A falfestménytöredékek pontos előkerülési helyét az ásató sajnos csak a legkülönlegesebbek esetében tüntette fel.

6 Az első feltárásokat követő publikációkban Rhé Gy. foglalkozott az előkerült falfestmények csoportosításával és azonosításával. Az I. épületből származó töredékeket három csoportba sorolta.

7 Az általam vizsgált „pompei", vörös alapú falfestmények Rhé Gy. osztályozása alapján az I. csoportba tartoztak, a hasonló kivitelezésű fekete és a sárga-lila töredékekkel együtt.

8 Az 1912-ben megjelent, a balácai ásatások eredményeit összefoglaló publikációban viszonylag kevés töredék bemutatására nyílt lehetőség, ezért lehetséges, hogy egyszerű kivitelezésük miatt a vörös-fekete falfestmény töredékei nem szerepelhettek a színes ábrák között.