K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2005/9. (Veszprém, 2005)

KIRCHHOF ANITA: Újabb adatok a balácai ún. vörös-fekete szoba rekonstrukciójához

KIRCHHOF ANITA ÚJABB ADATOK A BALÁCAI ÚN. VÖRÖS-FEKETE SZOBA REKONSTRUKCIÓJÁHOZ A 2004-es év ünnepi alkalom a balácai római kori villagazdaság kutatásának tör­ténetében, mivel 100 évvel ezelőtt kerültek napvilágra a római kori településre utaló első maradványok. Az 1904-es őszi szántáskor, az eke „sárga és pompeji vörös" fal­festménytöredékeket fordított ki a földből. 1 Az említett vörös töredékek nagy valószí­nűséggel, a későbbiek folyamán azonosított, 2 ún. vörös-fekete szoba vagy vörös ebéd­lő nagyméretű vörös paneljeinek részét képezték. A centenárium alkalmából olyan falfestmény rekonstrukciójára teszek kísérletet, amely a villa felfedezésének első em­lékei közül való. A 2003-ban megkezdett, balácai falfestmények feldolgozását célzó kutatómunka ma­gába foglalja a régi, Thomas E-féle 3 rekonstrukciók felülvizsgálatát is. A tavalyi év fo­lyamán az ún. vörös-fekete szoba lábazati zónájának legvalószínűbb kompozíciós meg­oldása készült el. A helyiség teljes rekonstrukciójának kidolgozása többéves intenzív munkát igényel, amely a rendelkezésre álló töredékek összeválogatását, összeilleszt­getését és restaurálását is jelenti. A jelen tanulmányban kisérletet teszek a vörös-fekete szoba legvalószínűbb rekonstrukciójának vázolására, amely az összeállításnak ebben a fázisában még néhány ponton (pl: magasság meghatározása, arányok) nyitott. Azonban a falfestmény sajátos festésmódja, a töredékeken szereplő, rekonstrukciót segítő rész­letek és motívumok ismétlődése, az arányok és minták ritmusa mind-mind lehetőséget nyújtanak a falfestmény kiszerkesztéséhez. Kutatástörténet A villáról 1904-ben értesülünk elsőként, amikor a mezőgazdasági munkák során megbolygatták a főépület maradványait. 4 Ezt követően, 1906-ban indult meg Rhé Gy. irányításával a római telep feltárása. Az 1926-ig folytatott ásatások során 12 épület, töb­bek közt számos falfestmény és mozaik került napvilágra. 5 A falfestménytöredékek pon­tos előkerülési helyét az ásató sajnos csak a legkülönlegesebbek esetében tüntette fel. 6 Az első feltárásokat követő publikációkban Rhé Gy. foglalkozott az előkerült falfest­mények csoportosításával és azonosításával. Az I. épületből származó töredékeket há­rom csoportba sorolta. 7 Az általam vizsgált „pompei", vörös alapú falfestmények Rhé Gy. osztályozása alapján az I. csoportba tartoztak, a hasonló kivitelezésű fekete és a sárga-lila töredékekkel együtt. 8 Az 1912-ben megjelent, a balácai ásatások eredményeit összefoglaló publikációban viszonylag kevés töredék bemutatására nyílt lehetőség, ezért lehetséges, hogy egyszerű kivitelezésük miatt a vörös-fekete falfestmény töredékei nem szerepelhettek a színes ábrák között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom