K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2005/9. (Veszprém, 2005)

FATSAR KRISTÓF: Geofizikai mérésekkel a balácai villagazdaság kertjeinek nyomában

FATSAR KRISTÓF GEOFIZIKAI MÉRÉSEKKEL A BALÁCAI VILLAGAZDASÁG KERTJEINEK NYOMÁBAN

1 A pannóniai kertek kutatása nem tartozik a kerttörténészek és a régészek népszerű témái közé. Mivel írásos emlékek nem maradtak a római kor kertmüvészetének magyarországi emlékeiről, a kerttörténészek mérsékelt érdeklődése érthető. A téma kutatása tehát inkább a régészek feladata lehetne, de eddig alig összpontosították erejüket erre a feladatra. Feltehetően azért sem, mert a kertrégészet tudományának aránylag fiatal volta nem véletlen: a kertek növényanyaga szinte kivétel nélkül elbomlik, ráadásul a kertek a nehezebben elenyésző tárgyak szintjén eredetileg sem túl gazdagok. A nagy kiterjedésű területre eső aránylag csekély leletanyag nem kecsegtet könnyen elérhető sikerrel, és ez a kertrégészet állandó konfliktusai közé tartozik. A római kor kertjeiről szerzett ismereteinket ezért sokáig elsősorban az ókori szerzők leginkább agrártudományi jellegű, kisebb részben kertleírásokat is tartalmazó egyéb tárgyú műveiből merítettük.

2 A kertek helyszíni kutatása csak a pompeii ásatások nyomán lendült fel.

3 Ezekből azonban aránylag pontos képet festhetünk e kertek elrendezéséről és elemeiről. Az évek során egyre nőtt a feltárt római kori kertek száma Itálián kívül is. Ma már ott tart a római kori kertek kutatása, hogy a régészeti feltárások összefoglaló korpusza készül.

4 A magyarországi régészeti kutatás eddig nem rukkolt elő kertészettörténeti érdekességü adatokkal a római korra vonatkozóan. A régészeti elméleteket több esetben is támogatták különböző archeobotanikai vizsgálatok, de ezek tárgyai épületekből vagy sírokból kerültek elő, nem pedig elpusztult kertek területéről.

5 A fajok meghatározása ezért támpontot adhatott a környéken vadon élő vagy termesztett növényekről, de az így nyert adatok inkább csak táj- illetve agrártörténeti érdekességgel bírnak. A római kori kertművészet kiteljesedésének bizonyítéka természetesen a villák környékén volna várható. A díszkertek minden korban, így a rómaiban is a luxus állandó kísérői voltak, rezidenciális építkezések melletti hiányukról alig tud a kerttörténet. A luxus pedig nem hiányzott a római villaépítkezéseknél, és ennek néhány szép bizonyítékát a hazai kutatás is fel tudja mutatni. Ennek ellenére a pannóniai villák kutatása során a kertek szinte említetlenül maradnak.

6 Az eddigi régészeti kutatások megelégedtek az épületek fő falain belül eső, belső terek feltárásával. Az épületekhez szorosan kapcsolódó külső terek részletes feltárására eddig nem történtek kísérletek. Baláca ebben a tekintetben kivételes helyszín, ahol a kutatás már korán foglalkozott a kertek valószínű jelenlétével. Rhé Gy. a főépület (I.) körül nagy kiterjedésű, „lombos, árnyas" kertet tételezett fel,

7 a XI. épülettől délnyugatra fekvő egész területet pedig „szabadonálló tágas kerti részlet"-ként határozta meg, ahol a régi felszín alatt is vastag humuszréteget talált.

8 A Rhé kutatásait követő fél évszázados szünet után újra indított balácai ásatások

9 vezetője, K. Palágyi S. már első beszámolóinak egyikében ír a főépü-