K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2005/9. (Veszprém, 2005)

FATSAR KRISTÓF: Geofizikai mérésekkel a balácai villagazdaság kertjeinek nyomában

lettől keletre elterülő kert tisztázásáról.

10 A kertek lehetséges jelenlétének szem előtt tartása továbbra is meghatározta a balácai régészeti kutatást. Ch. Ertel részletesen elemzi a villához tartozó kerteket és a főépület táji kapcsolatait.

11 Megállapításai inkább merész következtetések és rekonstrukciós kísérletek, mert a feltárások nem hoztak napvilágra olyan tárgyi bizonyítékokat, amelyek kétséget kizáróan alátámasztották volna észrevételeit. A peristylium délnyugati oldalának falképe azonban megbízhatóan alátámasztja egy belső kertjelenlétét.

12 Ebben a kertekre fogékony szellemi környezetben vetettem fel az ásatás vezetőjének a talán legjelentősebb római kori villánkhoz tartozó kertek kutatásának lehetőségét, amelyet a magam részéről geofizikai méréssel kívántam előmozdítani. K. Palágyi S. örömmel vette a kezdeményezést és lehetőséget adott próbamérések végzésére. A geofizikai mérések régészeti alkalmazása már hosszú és jól ismert múltra tekint vissza,

13 az elpusztult kertek illetve azok elemeinek fellelésében is már többször sikeresen alkalmazták ezt a módszert.

14 E sikerek ellenére a kertek kutatásában alkalmazott geofizikai eljárásoknak a kertrégészeti ásatásokhoz hasonló problémákkal kell megküzdeniük. A mérési eljárás sajátosságaiból fakadóan a geofizikai módszerekkel „meglátható" objektumoknak meglehetősen nagy kitérjedésűeknek kell lenniük, amely a tárgyakban általában amúgy sem gazdag kertek esetében nem könnyen teljesíthető feltétel. A módszer azonban megfelelő körülmények esetén kimutatja a talaj minőségének változásait, amely közvetlenül utal kertészeti tevékenységre, és ebbe a kertművészeti kialakítás hangsúlyosan beleértendő. Ez a minőségkülönbség azonban egyre csökken az idők során, és ezt a folyamatot a szántóföldi termesztés rendkívül meggyorsítja. Területünkön pedig hosszú ideig tartó, intenzív mezőgazdasági tevékenység folyt. Ilyen elbátortalanító körülmények között kétségek merülhetnek fel a balácai kertrégészeti kutatás értelmét illetően. A nagy kiterjedésű külső területek ásatással történő feltárása a befektetés nagysága és az ahhoz viszonyítottan erősen kétséges siker miatt tehát nem reális elvárás. Ezen a ponton válik igazán jelentőssé a geofizikai módszer viszonylagos olcsósága és gyorsasága az ásatással szemben. Ezek az előnyei különösen értékesek nagy kiterjedésű terület esetén, de azt is figyelembe kell venni, hogy a módszer jóval kevesebb és nehezebben értelmezhető adatot ad, mint az ásatás. Elsősorban tehát arra használható, hogy az ásatások irányát befolyásolja, vagyis segítsen meghatározni a további kutatások helyszíneit. Geofizikai mérések már többször támogatták a balácai ásatásokat. Először Sőrés L. vetett be - a jelen tanulmányban ismertetett kutatás során is alkalmazott - fajlagos talajellenállás-mérésen alapuló vizsgálatot.

15 A kapott adatok feldolgozása során kitért a terület geofizikai tulajdonságaira, méréseit az I. számmal jelölt főépülettől délkeletre végezte. A mérések eredményeképpen eddig ismeretlen felszín alatti épületek, épületrészek és falak jelenlétét mutatta ki. A geofizikai mérések a legutóbbi években ismét a régészeti feltárás segítségére voltak.

16 Az újabb vizsgálatok során a korábban kizárólagosan alkalmazott ellenállás-mérést részben - az utóbbi évtizedek régészeti célú geofizikai kutatásaiban egyre nagyobb szerepet játszó - földradar mérések váltották fel.

17 Az újabb mérések eredményei között kell említeni a korábbi, Sőrés-féle adatfelvétel hitele-