K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)

K. PALÁGYI SYLVIA: Festett stukkópárkány részlete a balacai főépület (I.) 11. helyiségéből

latonfüredi őz láb- és fültartására. A medaillonok hasonló méretűek a balatonfüredi példányokkal.

14 A bemutatott medaillonok közül (19-21. ábra) az egyikben kopott állat részletét, a másik ép medaillonban talán a MedusávdX azonosított

15

, mára már (?) nehezen felismerhető ábrázolást látunk. Ez utóbbi médaillon választotta el egyébként a szárazföldi és a vízi jelenetsort (19. ábra). A földi, piros hátterű jelenetben a fák szinte teljes magasságában betöltik a képszalagot, törzsüket kivéve többnyire cikcakkban megfestett ágazatukkal a balacai újabb és a balatonfüredi stukkópárkányok elgondolásától eltérő megoldást mutatnak. A szárazföldi részlet a vadászatból, az elejtett őzet rúdra akasztva hazatérő két, egy töredékes és egy aránytalanul, rövid lábakkal megrajzolt, ruhátlan férfit láttat. A rudat bal vállán tartó alak jobb kezével az előtte, jobbra haladó, felemelt fejű kutyát vezeti. A csoport mögött, bal oldalon, fejét leszegő, az előző kutyához hasonló, hosszú farkú kutya halad egy-egy jelzésszerűen megfestett fával közrefogva. Thomas E. rekonstrukciójának szárazföldi jelenetét illetően említést tett még lovakat hajtó kis figurákról, belső terekbe helyezett tárgyakról, pl. asztalokról, földre állított kráterről stb. is.

16 A vízi jelenet tartalmát Thomas E. a következőképpen írta le: A képcsík világoskék alapszínnel kezdődik, jelezve a vízi környezetet, s ezen áttetsző fehér festékkel festve az alapra, különböző valóságos és mondai vízi állatok: delfinek, hippokampusok. (19. ábra) A viz felett igen finoman megfestett sirályok lebegnek.

17 A vízparti, zöld alapszínű képcsíkon kisebb és nagyobb, sás-szerű bokrokkal elválasztott, balra haladó vízi- ill. gázlómadarakat találunk. A növényeket és a madarak tollazatát, lábát és csőrét fehérrel, szürkével és szürkéskékkel, festették ill. árnyalták. (22. ábra) A röviden bemutatott, töredékeikből részlegesen összeállított színes képszalagok a valódi stukkó-, vagy az imitált stukkópárkányokon hasonló elgondolást mutatnak. Hasonló a tagolásuk, hasonló a szakaszok képi tartalma, nagyon hasonló a megjelenített növényzet és állatvilág összetétele. Thomas E. a korai falfestményeket, és ezzel a festett szalagot is, az I. század vége és a IL század kezdete közötti időszakra keltezte.

18 Gesztelyi T anélkül, hogy véglegesen eldöntöttnek tekintené a datálás kérdését, arra a következtetésre jutott a balacai ún. sárga-lila szoba képeinek szimbolikáját vizsgálva, hogy Baláca első periódusának falfestményei Hadrianus uralkodásának idején keletkeztek.

19 Ez lenne tehát az ez alkalommal is felvetett első kérdés, amelyre választ kellene adnunk: Egykorúak-e, és mikor is keletkeztek a valóban sok hasonlóságot mutató balatonfüredi, balacai régebbi (korábban talált) és újabb frízek? A másik kérdés, amelyet a dolgozat elején is már röviden érintettünk: egy mester, egy műhely dolgozott-e Balácán és Balatonfüreden? A balacai villagazdaság főépületében all. helyiség területén először 1979-ben kezdődött meg a kutatás. A kitűzött szelvényhálón belül a 64. és 76. szelvény esett all. helyiség területére. A 64. és a 76. szelvényt nagyon kevés föld (0-20 cm) fedte. A 10. és a 11. helyiség közötti fal melletti 10-30 cm széles, a megmaradt terrazzo-alapozás tetejétől számítva is csak 57 cm mély árok, valószínűleg Rhé Gy. alaprajzi kutatásainak maradványa lehet, de ugyanezt a szakaszt, a falat és két oldalán a kisebb árkokat érintette az 1976-ban kijelölt, az egész épületet É-D-i irányban és így, a 11. helyiséget is átvágó 2. számú kutatóárok.

20 A 64. és a 76. szelvényben meghatározható volt a helyiség teljes hossza. Sajnos a régi és a szükséges korrekciót követő újra kitűzött szelvényhá-